2021. május 18.,
kedd, Erik, Alexandra napja

Csak azért is matúra

Magyar Nemzet

2021. május 4., kedd 09:34

Gajdics Ottó a Magyar Nemzetben megjelent vezércikke.

Néztem, ahogy a feleségem gyertyát gyújt az erkélyen, láttam a szemé­ben a szomorúságot, amikor elküldte tanártársainak a képet, és vele sóhajtottam, ennyi volt idén a szerenád. Persze, hogy nem jó ez így, mindenkit zavar a közoktatást is extrém viszonyok közé kényszerítő járványhelyzet. De köszönet és hála minden intézményvezetőnek, minden pedagógusnak, minden érettségiző diáknak és szüleiknek, mert tegnap minden ellenkező híreszteléssel szemben zavartalanul, rendben és remélhetően mindenkinek sikeresen lezajlott a második „Covid-érettségi” első napja.

Pedig szegény magyar végzősök az élettől is kemény leckét kaptak a vizsgákra megtanulandó tananyag mellé a reménytelenség kufáraitól, a mindenben a hibákat kereső tudálékosoktól, a rossz közérzet terjesztőitől. Rengeteg a bizonytalanság, a diákok és a szülők is aggódnak, félnek, egyenesen rettegnek. Ilyen és ehhez hasonló címekkel árasztották el a nyilvánosságot a megmérettetés közeledtével az összeomláspárti propagandisták. Még Hiller István őskövületnek számító szocialista volt a legvisszafogottabb, amikor elismerte, jogos a rendkívüli vizsgarend, ha a felkészülés sem hagyományos körülmények között zajlott.

Márpedig mindennek nevezhető, csak hagyományosnak nem, amikor egy érettségiző tanuló nem tud személyesen konzultálni tanáraival, nem tud találkozni társaival sem, hogy megnyugtassák egymást, csak a vizsgadrukk nő bennük napról napra, amit nem enyhíthet kalandként a közös tanulás élménye. Mekkorát fordult a vírussal fertőzött világ ahhoz képest, hogy pár évvel ezelőtt még azt mondta nekem egy érettségire készülő fiatal, mennyire jó lenne, ha nem kellene iskolába járni, mert a tanórai munka zavarja a felkészülésben. Ma pedig alig várták a fiúk és a lányok, hogy végre legalább láthassák egymást a túl hosszúra nyúlt kényszerszünet után a jó öreg iskolapadokban.

És mentek is takaros rendben, átestek a szakaszos beléptetésen, elfoglalták helyeiket egymástól jó távol, egy teremben legfeljebb tízen. A felügyelő tanárok maszkban, kesztyűben osztották ki a feladatlapokat, minden a legnagyobb körültekintéssel történt mindenhol, a szigorú járványügyi intézkedések még szigorúbb betartása mellett. Az összes károgó biztos lehet benne, az érettségit megszervező iskolák nem lesznek gócpontjai egy újabb hullámnak. Szerencsére a hangulatra, a diákok kedvére nem tudta rányomni bélyegét az extrém körülményekből fakadó látvány. Az egyik vizsgázó úgy fogalmazott, furcsa érzés újra beülni az osztályterembe, olyan, mintha egy elmaradt témazáró dolgozatot pótolnának, csak valamiért a magyartanárnő mégsincs jelen.

Ezt az élményt, ezt az örömöt akarták elvenni azok, akik a vizsgák elhalasztása vagy elmaradása mellett érveltek. És sajnos, ezeknek a gyerekeknek a felnőtté válás, az érettség alapélménye lesz az is, hogy a minél nagyobb káoszban érdekelt baloldali bajkeverők soha nem fognak bocsánatot kérni, amiért az érettségi vizsgák lebonyolításának ügyét is alantas politikai szándékaiknak rendelték alá. Nem követik majd meg sem a szülőket, sem a diákokat, mert fölösleges feszültséget keltettek az amúgy is stresszel terhelt időszakban. De nem sül majd le a bőr a képükről a magyar közoktatásban dolgozó pedagógusok és igazgatók előtt sem, akikből annyit sem néztek ki, hogy zavartalanul és biztonságos körülmények között képesek megszervezni a vizsgákat a világjárvány tombolása közben is.

A lényeg, hogy ma jön a matek, aztán a töri és a többi tárgy, mintha mi sem történt volna. Legyen sikeres mindenki, aki részese lehet ennek az alapvetően fantasztikus történetnek! Az ő sikereik teszik majd ismét naggyá Magyarországot is.

 

Magyar Nemzet