Buktuk a kvótapert

Elbukta a kvótapert a kormány, az Európai Unió Bíróságának döntése szerint Magyarországnak igenis el kell bírálnia 1294 menedékkérő kérelmét Olaszország és Görögország helyett – az indoklás szerint a felperesek érvei nem állták meg a helyüket. A pert a magyar és a szlovák kormány indította az Európai Tanács 120 ezer menekültet elosztó, 2015. szeptemberi határozata ellen. A kvótaszabályokat egyébként minősített többségi szavazással elfogadták az uniós belügyminiszterek, de a magyar, a cseh, a szlovák és a román fél ellene voksolt.

Az ítéletben két lényeges dolgot állapítottak meg – közölte a Hír TV brüsszeli tudósítója –: az egyik, hogy megegyezik a jogszabállyal az a rendelkezés, amelyet a magyar és szlovák kormány megtámadott, a másik, hogy minden országnak végre kell hajtani a jogszabályban foglaltakat. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak le kell folytatnia a szükséges a menekültügyi eljárást, és fel kell mérnie, hogy kik kaphatnak menekültstátust. Akik megfelelnek a kritériumoknak, azokat be kell fogadni – Magyarországnak 1294 főt.

Az ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye.

Amennyiben Magyarország nem tartja be az uniós rendelkezést, Brüsszel újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat, ami akár euró-tízmilliós büntetést is vonhat maga után.

A perben a tanács tizenöt fős főtanácsa döntött egyszerű többséggel, ám a per kimenetele már korábban is sejthető volt. Az utóbbi időben a kormányzati kommunikációból is kirítt, hogy a kabinet elengdte a kvótaper kérdését, Rogán Antal például kijelentette, nem várnak sokat az eljárástól, mivel az Európai Unió Bírósága „nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni”.

Sokak szerint Orbán Viktor a bírósági ítéletnek elébe menve vetette fel az Európai Bizottság elnökének, hogy a magyar határkerítés számlájának felét az Európai Uniónak kellene kifizetnie, ami – a kormány számításai szerint – 400 millió euró lenne. Ezt lényegében a propagandaminiszter elismerte, amikor azt mondta: ha a bíróságon számonkérik Magyarországon a szolidaritást, akkor „nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit”.

Jean-Claude Juncker be is sétált a csapdába, hiszen azt válaszolta Orbán levelére, hogy csak a határellenőrzésre ad pénzt az unió, kerítésépítésre nem. Az Európai Bizottság elnöke szerint Magyarország eddig 6 millió eurótól esett el, mert megtagadta a menekültek befogadását. Juncker továbbá megemlíti, hogy Magyarország jelenleg is részesülhet az ugyancsak határvédelemre elkülönített 40 millió eurós alapból.

Újabb EU-s eljárások jönnek

A bírósági szóvivő is leszögezte, az ítélet az jogerős, nincs ellene jogorvoslati lehetőség. Lehóczki Balázs kifejtette: a magyar kormány védekezhet a kötelezettségszegési eljárásban. „Ha ez nem sikerül neki, akkor kap egy írásbeli ítéletet arról, hogy elmulasztotta végrehajtani az uniós jogból származó egyik kötelezettségét. Ha továbbra is folytatná ezt a kötelezettségszegést, a bizottságnak lehetősége lenne egy újabb kötelezettségszegési eljárást indítani, immár pénzbírság kiszabását kérve. Természetesen ha Magyarország ennek ellenére nem hajlandó a menedékkérők befogadására a határozat szerinti módon, akkor a második kötelezettségszegési eljárással a jogi lehetőségek kimerülnének arra, hogy Magyarországot a bizottság rákényszerítse a határozat végrehajtására. Innentől fogva az ügy jogvitából politikai vitává változna vissza” – jelentette ki az Európai Unió Bíróságának szóvivője.

Nem illegális bevándorlók jönnek

A 2015-ös kvótadöntés értelmében csak olyan embereket kell befogadni, akiket már átvilágítottak, és menekülteknek nyilvánították őket, vagyis valóban rászorulók, és így teljesen legálisan tartózkodnak az EU-ban. Emellett közülük sem mindenkit kell befogadnia a magyar hatóságoknak.

Ugyanakkor a 444 megjegyzi, hogy egyelőre nem regisztrálták mind a 120 ezer jogosultat, így Magyarországra is kevesebb juthat az 1294 főnél.