Miközben az összes vendégforgalom érdemben nem nőtt a fővárosban, a szálláshelyek árbevételei minden korábbi eredményt túlszárnyalnak 2019-ben, mivel az összesített, 17 és fél milliárd forintot meghaladó féléves bevétel több mint 16 százalékkal több lett a tavalyinál – mutat rá a BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ a szolgáltatók első féléves teljesítményéről szóló friss elemzésében. Jól látható: idén megugrott a külföldiek érdeklődése Budapest iránt. Ezt mutatja, hogy az összes szállásdíjbevételből a külföldiektől befolyt összegek 17,4 százalékkal nőttek. Ráadásul ez csak a turisztikai célú utazásokat mutatja, a nagyobb konferenciákat nem, például a június közepén Budapesten megrendezett kilencezer fős kongresszus résztvevőit sem számították bele, akik az Európai Dialízis- és Transzplantációs Társaság meghívására érkeztek.
Érdekes jelenséget is igazolnak a számok. Úgy tűnik, az első fél évben a külföldi és a belföldi forgalom aránya jelentősen átrendeződött: míg a külföldiektől származó szállásdíjbevételek rekordmértékben emelkedtek, addig a hazai vendégeknek köszönhető növekedés 2019-re gyakorlatilag elolvadt. Vagyis az olló ismét kinyílni látszik a külföldiek javára. Júniusban a belföldi szállásdíjbevételek több mint négy százalékkal nőttek, ami nagy részben köszönhető a rendkívül színes nyár eleji fesztiválkínálatnak. Ekkor voltak a pünkösdi hosszú hétvége rendezvényei is, ami sok magyar látogatót is vonzott, ahogyan a Budapesti Nyári Fesztivál is a Margitszigeten és a Városmajorban.
A kétségkívül jeleskedő külföldi beutazó forgalom összetétele a várakozások szerint alakult. Május után a június hónapot is az Egyesült Államok „nyerte meg”, ahonnan magasan a legtöbb vendégéjszakát regisztrálták a budapesti szállásadók a nyár első hónapjában – ezúttal is többet, mint a brit piacról. Első félévi összesítésben az Egyesült Államok Budapest második legnagyobb küldőpiaca, Németországot megelőzve. A nyár első hónapjában mindemellett az is jelentősen befolyásolta a fővárosi turizmust, hogy megnyílt a Sanghaj–Budapest közvetlen légi járat, amely már az elején a kínai vendégek hosszabb itt-tartózkodását eredményezte.
Fotó: Bach Máté
A Hableány hajó tragédiája viszont, úgy tűnik, némiképp megtörte a koreai vendégforgalom bővülésének rendkívüli, az ázsiai piacon is kiemelkedő lendületét. A katasztrófa utáni első hetekben a sajtó számos koreai foglalás visszamondásáról számolt be, ami a júniusi forgalmon is meglátszott, de nem veszteség formájában, hanem a bővülés ütemének lassulásával. A Koreai Köztársaság viszont még ezzel együtt is stabilan Budapest tizedik legforgalmasabb külföldi küldőpiaca, 25 százalék fölötti vendégéjszaka-növekedéssel az első fél évben. A Koreai-félsziget felől most elsőként, szeptember 22-től válik elérhetővé Budapest a LOT járatnyitásának köszönhetően, vagyis garantáltnak tűnik a koreai beutazó forgalom további gyarapodása. Az új járatok miatt emellett a cseh és a délnémet piacról napi kettő, a két balkáni piacunkról pedig napi egy alkalommal közvetlen légi kapcsolat lesz a jövőben.
Említésre méltó még, hogy az adatok alapján láthatóan szárnyal az ukrán beutazópiac. Ukrajnából az első fél évben közel ötvenezer vendég érkezését regisztrálták Budapest kereskedelmi szálláshelyein, időnként megelőzve Lengyelország, Románia és Ausztria turistáit.
Fejlődik a Balaton
A Balaton térségében a jövő év végéig összesen 18 uniós fejlesztést hajtanak végre húszmilliárd forintból, ezek közül kiemelkedik a Balatonfüredet, Hévízt, Tihanyt és Badacsonyt érintő beruházás – hívta fel a figyelmet Guller Zoltán. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója közölte: országszerte hétszáz panziót fejlesztenek majd, közülük százhúsz a Balaton közelében van. Emellett tíz szállodát is felújítanak, 13 új szálloda is épül, továbbá az összes balatoni csúszda megújul. Sorolta: az idén 15 település harminc szabadstrandja is megújul hárommilliárd forintból. Ezzel folytatódik a tavaly megkezdett fejlesztési sorozat, amely során 55 fizetős strandot újítottak fel, összesen kétmilliárd forintból.