Vannak területeket, ahol szükséges lehet hozzányúlni az Alaptörvényhez, konkrétumokat azonban korai még mondani – jelentette ki Magyarország élőben című műsorunkban az igazságügyi miniszter. Trócsányi László emlékezettett: a ciklus elején a miniszterelnök úgy kérte fel kormánytagnak, hogy felül kell vizsgálnia a 7 éve elfogadott alaptörvényt.
„Nyilvánvalóan, hogy a jogállamiság az egy alapelvünk, tehát minden amit hozzányúlunk, az a demokrácia alapelvén fog alapulni, a jogállamiság alapelvén fog alapulni, nyilván azoknak az értékeknek, amiket Magyarország képvisel. Ugyanakkor meg a szükséges pontosításokat el kell végezni. Tehát én is azt mondom, hogy az Alaptörvényhez való túlzott és rendszeres hozzányúlás nem megy. Időről időre azonban meg kell csinálni bizonyos értékeléseket és 2011 után valóban 7 év eltelt és lehet egy leltárt készíteni” – jelentette ki a tárcavezető.
Fellélegezhetnek a devizahitelesek?
A tárca vizsgálja, milyen kötelezettségei vannak a luxemburgi ítélet kapcsán, amely szerint a magyar bíróságok vizsgálhatják a devizahitelek árfolyamkockázatának a kölcsönt felvevőre terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják a szerződési feltételeket, amennyiben az adós számára azok nem voltak világosan és érthetően megfogalmazva.
Trócsányi László szerint az ítélet egyelőre nem jelent jogalkotási feladatot a számukra: „Egy jogalkalmazási kérdésről van szó, hiszen a bíróságok előtt lévő, folyamatban lévő ügyekben kell megvizsgálni azt, hogy a tájékoztatás, amelyet a bankok adtak, mennyire felelt meg a tisztességes eljárási követelményeinek, milyen részleteiben történt a felvilágosítás. A kúriának van ebben elsődlegesen feladata, de én nem látok ebben egyelőre jogalkotási feladatot” – vázolta az igazságügyi miniszter a Hír TV-ben.
„Jogi csemege” a Sargentini jelentés megszavazása
Precedens értékű a Sargentini-jelentés elfogadása a miniszter szerint, ahogyan fogalmazott: igazi „jogi csemege”. Megdöbbentő, hogy egy olyan nagy presztízsű testület, mint az Európai Parlament ilyen problémával találkozik: az uniós szerződés szerint egyértelműen minősített többségről van szó, de e szerint aki tartózkodott, az is szavazott, bele kell számítani az egészbe. Csak az nem voksol, aki nincs jelen a teremben, nem nyom gombot – magyarázta a miniszter. A zavart az okozta, hogy az EP belső szabályzata azt mondja ki, hogy csak az igent és a nemet kell figyelembe venni, kivéve ha a szerződés minősített többséget ír elő – ez a jelentés esetében így volt.
