Muszáj élénkíteni a belső keresletet általánosan és az egyes fogyasztási területeken célzott támogatásokkal is. A covid-19 miatti válság évében másodszor bizonyított az újraindulást követő nyári szezonban a legnépszerűbb kafetéria, a Széchenyi Pihenőkártya, ami a jegybank szerint is hatásos, mivel mostani javaslataik között megemlítik a fogyasztásösztönzés további eszközeként.
A kormány tehát sikeresen vetette be az első hullámra adott válaszok között a belföldi turizmust ösztönző Szép-kártyát, amelynek összes adóterhét előbb június 30-ig, majd az év végéig 15 százalékra csökkentette, egyúttal még a tavaszi gazdaságvédelmi akcióterv részeként megduplázta a béren kívüli juttatás idén elkölthető összegeit.
A döntés telitalálat mindkét oldalon: a legnagyobb kártyakibocsátó, az OTP Pénztárszolgáltató legutóbbi, elérhető adatai szerint idén június-júliusban a cégek 60 százalékkal több pénzt utaltak el a dolgozók számláira, mint tavaly ilyenkor. A jelentős növekedést a kibocsátó szerint egyértelműen a a belföldi turizmus és vendéglátás megsegítését célzó tavaszi rendkívüli jogszabály-változások idézték elő.
Az MKB Bank a nyár végén jelezte: a biztató évkezdet, majd az április-májusi visszaesések után a nyár különösen kedvező hatással volt a költésekre. Történelmi eredmény született: pihenőkártya-tulajdonosok száma alapján a második legnagyobb kibocsátónak számító bank Szép-kártyáinak közel tíz éves működése során első alkalommal, 2020 júliusában haladta meg az egy havi költések összege a 3 milliárd forintot. Az augusztus újabb csúcsot hozott, amikor meghaladta a 3,7 milliárd forintot a magyar turisták költekezése a kafetéria keretein belül.
Az OTP-nél jegyzett több mint másfél millió kártyabirtokos a nyár első két hónapjában közel 40 százalékkal költött többet, mint egy évvel ezelőtt, ez területenként a dél-dunántúli régióban például júniusban és júliusban 57 százalékos növekedést jelent, illetve a Balatonon is közel másfélszeresére emelkedtek a vállalkozásokhoz befolyt összegek.
Az OTP Szép-kártya birtokosai több mint 100 milliárd forintot költöttek el az év első hét hónapjában, ennek közel fele a két nyári hónapra esett – vagyis egyértelmű a kedvező hatás. A munkavállalók kiadásainak célja is bővült a 11 százalékkal több tranzakciószám alapján, ami azért jelentős, mert a korábbinál is szélesebb kört injektált a piacon.
A belföldi nyaralási kedv és a kormány által megítélt kedvezmények tehát a lakossági fogyasztás célzott támogatásán túl a vendéglátókat és kereskedőket, a különféle utazással, élményekkel kapcsolatos szolgáltatókat, fürdőket is ösztönözték az aktivitásra, ami abból is látszik, hogy a májusi újranyitás után fokozatosan fölfutott főszezonban csaknem kétszer annyian szerződtek és váltak elfogadóhellyé, mint tavaly nyáron.
