Már november végén közzétették azt a kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy január elsejétől az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a nem egészségügyi egyetemi végzettségű kezdő orvos
legfeljebb kétéves gyakorlati idő esetén alapbére 481 486 forintra, 3–5 év gyakorlati idő után a havi bruttó bér 613 134 ezer forintra, 21–25 év munkaviszony után 1 158 975 forintra, míg 41 év munkaviszony után 1 666 040 forintra emelkedjen.
Meghatározták azt is, hogy orvosi tevékenységet csak az végezhet, akinek egészségügyi szolgálati jogviszonya van. Az orvosi béremeléssel párhuzamosan megtiltották a hálapénz elfogadását, amelynek megszegése akár egy évig terjedő szabadságvesztést is vonhat maga után. Az egészségügyi dolgozók az év elejétől legfeljebb egyszer, és csakis olyan tárgyat fogadhatnak el a betegektől, amelynek értéke nem magasabb a minimálbér havi összegének öt százalékánál.
A hiányos orvosi praxisok betöltésére is talált megoldást a kormány: egy friss rendeletmódosítás szerint januártól
olyan orvos is elláthat háziorvosi tevékenységet, akinek még nincs meg ehhez a szakképesítése, de van más szakvizsgája.
Azonban ez nem vonatkozik a házi gyermekorvosi feladatok ellátására, ott csak olyan orvos rendelhet, akinek ehhez megvan a képesítése. A Világgazdaság a napokban arról írt, hogy decemberben 844 üresen álló praxis volt Magyarországon: 571 háziorvosi és 273 fogorvosi praxisban nem rendelt orvos. A legrosszabb helyzetben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők vannak, ahol 67 háziorvosi és 15 alapellátó fogorvosi praxis áll üresen.
Környezetvédelemre és otthonteremtésre is költenek
A kormány a klímaváltozás elleni küzdelem szükségességét is figyelembe véve megtiltotta az avar és a kerti hulladék elégetését a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme érdekében. Ez azt is jelenti, hogy 2021. január 1-jétől
az önkormányzatok rendeletben sem szabályozhatják az avarégetést, a tilalom az egész országban általánossá válik.
A családi otthonteremtési program részeként Novák Katalin bejelentette, január elsejétől
a kifizetett építkezési és telekszámlák áfatartalmát visszatérítik ötmillió forintig.
Az adóvisszatérítés mellett az is jelentős könnyítés, hogy a dolgozó nyugdíjasok is igényelhetik a családi otthonteremtési kedvezményt (csok). Szintén újdonság, hogy a csokkal vásárolt ingatlant a jövőben át lehet már íratni a gyermekekre a tízéves elidegenítési tilalom ideje alatt is.
A közoktatás terén is változásokat jelentettek be: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia bejelentette, a 9.-től 12. évfolyam számára a katolikus kiadású történelem-, irodalom- és magyarnyelv-tankönyvek is szerepelnek a tankönyvlistán, amelyekhez az irodalom szöveggyűjtemény és tanári módszertani segédanyag is párosul majd.
Nyilvánosságra kerülnek az ügynökakták
Úttörő jelentőségű az ügynökakták feltárásában, hogy hamarosan
bárki megnézheti a saját számítógépéről a róla, illetve a családjáról készült jelentéseket.
Korábban Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárának főigazgatója az RTL Híradónak elmondta, többéves fejlesztést indítottak el, amelynek célja a kutatások felgyorsítása lesz. Az azonosítás az ügyfélkapun keresztül történhet meg, majd ingyenesen megrendelhetőek a családra vonatkozó adatok. Cseh Gergő Bendegúz ugyanakkor kiemelte, ez nem egy általános feloldás, csak azokat az iratokat lehet majd kikérni a levéltártól, amelyek rokonokra vagy közszereplőkre vonatkoznak.
A Mandiner ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, ez utóbbi már csak azért is kiemelt jelentőségű, mert így a választásokon induló képviselőjelöltek adataihoz is hozzá lehet majd férni.
Ez komoly kihívást állít az ellenzéki összefogás elé,
amely választási ígéreteinek tizedik pontjában úgy fogalmazott: „A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989–1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.”
A baloldal eközben sarcol
Noha a kormány keresztülhúzta a baloldali polgármesterek telek és építményadó növelését és további új adónemek bevezetését, azért maradtak sarcok az önkormányzatoknál. Több helyütt megemelik a lakosoknak parkolási engedélyek kiadásának költségét. Bár volt olyan balliberális polgármester, aki kijelentette, hogy nem hajlandó teljesíteni a kormány új szabályozását. Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere kijelentette: ha kell, bíróságra megy azért, hogy kivethesse a sarcokat az erzsébetvárosiakra.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható
