„Hónapokon keresztül valamennyien áldozatokat hoztunk a járvány megfékezése érdekében és számos nemzetközi példa mutatja, hogy alig néhány hét leforgása alatt is súlyos következményei lehetnek a korai enyhítésnek" – mondta az Origónak Bedros J.Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, a miniszterelnök főtanácsadója. Hozzátette: az elmúlt hetekben csökkentek a számok, de a napokban enyhén emelkedett a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben. Éppen ezért a kormány azon dolgozik, hogy minél hamarabb a lehető legtöbb vakcinát be tudja hozni. „Tudom és megértem, hogy sokan kezdenek már elfáradni, mert vannak olyan szabályok, amelyeket bizonyos területeken egyre nehezebb betartani, de tudomásul kell venni, hogy amíg nem érjük el a nyájimmunitást, csak így tudunk védekezni" – hangsúlyozta a főigazgató. Azt is kiemelte, hogy bár csökken az új COVID-fertőzöttek száma a kórházban, és egyre több beteget gyógyítanak meg, a tesztelések és a védőoltások beadása továbbra is jelentősen terheli a kórház dolgozóit –pihenésre nem sok lehetőség van. „Rendkívüli időkben, erejüket megfeszítve álltak kiválóan helyt orvosaink, nővéreink, akik valóban örülnének a pihenésnek, de amíg a járvány tart, menni kell tovább, hogy minél több ember életét tudjuk megmenteni" – mondta. Interjú Bedros J. Róberttel.
Néhány hete stagnál az új fertőzöttek száma. Milyen most a Szent Imre Kórház leterheltsége? Tudtak az orvosok, nővérek kicsit pihenni, vagy még nincs erre lehetőség?
Valóban csökken az új keletű COVID- fertőzéssel kórházba kerülők száma, egyre több beteget gyógyítunk meg, és ezáltal az osztályok ilyen irányú terhelése is mérséklődik. Azonban a betegellátással párhuzamosan zajló COVID-tesztelések és az egyre növekvő számú védőoltás beadása jelentősen leterheli a kórház dolgozóit. Pihenésre ily módon nem sok lehetőség van, bár az tény, hogy a járvány második hullámának csillapodásával a kollégák leterheltsége is egy kevésbé megterhelő szintre csökken.
RENDKÍVÜLI IDŐKBEN, EREJÜKET MEGFESZÍTVE ÁLLTAK KIVÁLÓAN HELYT, VALÓBAN ÖRÜLNÉNEK A PIHENÉSNEK, DE AMÍG A JÁRVÁNY TART, MENNI KELL TOVÁBB, HOGY MINÉL TÖBB EMBER ÉLETÉT TUDJUK MEGMENTENI.
Több mutáns vírus is megjelent már Európában - Angliában, Franciaországban -, ezek közül az angol mutáns vírus itthon is fertőz. Látnak-e különbséget a betegek tüneteinél? Mások-e most, mint például fél éve?
Egyelőre ugyanolyan tüneteket tapasztalunk, mint korábban, ebben nincs különbség.
ARÁNYAIBAN A BETEGEK 53 SZÁZALÉKA ENYHE TÜNETEKKEL JELENTKEZIK, 19 SZÁZALÉKUK VAN SÚLYOS ÁLLAPOTBAN ÉS 2-3 SZÁZALÉKUK KERÜL LÉLEGEZTETŐ GÉPRE.
Azt mi nem tudjuk, hogy pontosan melyik vírus fertőzte meg a kórházi kezelésre szoruló beteget, mert ezeket a vizsgálatokat Nemzeti Népegészségügyi Központ végzi el bizonyos betegmintákon. Egyelőre szerencsére nem tapasztaljuk a mutánsvírusok megjelenését, ami számunkra elsősorban a fertőzésszám emelkedésében nyilvánulna meg, hiszen az újabb változatok sokkal fertőzőbbek a korábbinál.
Továbbra is az idősebb korosztály van veszélyben, vagy fiatalabb koronavírus-fertőzöttek is vannak a kórházban?
Decemberhez képest mostanra 33-35 százalékkal csökkent az ellátásra szoruló gyanús és pozitív esetek száma. Most is főleg idősebb koronavírusos betegeket ápolunk; a betegek 40-48 százaléka tartozik ebbe a korosztályba – ebben sem tapasztalunk érdemi változást. olvasható.
A teljes interjú ITT olvasható.
