Az ellenzék szerint elfogadhatatlan a befektetések korlátozása

„A benyújtott törvényjavaslat éppen azt a célt szolgálja, lehetővé kívánja tenni, hogy az állam a jövőben felléphessen a külföldi országokból érkező befektetők egyes ágazatokban történő olyan befolyásszerzése ellen ami sértheti Magyarország biztonsági érdekeit” – mondta a parlamentben Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára.

A kormány újra megpróbálja elfogadtatni azt a tervezetét, hogy olyan kiemelt ágazatokban, mint a hírközlés, vagy az energia, korlátozza az unión kívüli befektetőket. Ha a törvényt elfogadják akkor egy a kormány által kijelölt miniszter adhat csak engedélyt arra, hogy egy társaságban 25 százalékos vagy nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékos tulajdont szerezzenek. A kormány korábbi javaslatában ez a miniszter Pintér Sándor lett volna, azt, hogy most kit fognak kijelölni, egyelőre nem tudni.

Mellár Tamás szerint ez a javaslat akkor lenne elfogadható ha szabályoznák, hogy a miniszter ne dönthessen önkényesen.

„Az egésznek a végrehajtási mechanizmusa nem jó, hiszen a miniszter kezébe adja a mérlegelés jogát, és lehetőségét. Ez nagyon nagy szubjektivitásra ad alkalmat, akkor tudnánk támogatni ezt a javaslatot, ha látnánk benne a normativitást” – mondta a független képviselő.

A javaslat szerint a miniszternek pusztán az lesz a feladata hogy eldöntse: a tulajdonszerzés sérti-e Magyarország biztonságát. Ehhez viszont nem kell megkérdeznie azokat a szakembereket, akik erre szakszerű választ tudnának adni. Bánki Erik szerint ez nem okoz gondot.

„Kizártnak tartom, hogy szubjektív döntés szülessen, nyilvánvalóan objektív döntés születik, még akkor is ha ez egy személyhez, a belügyminiszterhez van telepítve. Olyan nemzetbiztonsági érdekek mentén kell ezeket a döntéseket meghozni, amely információ birtokában a belügyminiszter minden esetben a megfelelő döntést tudja meghozni” – mondta a fideszes képviselő.

A szocialisták „nemzetközi Mészáros Lőrinc-törvényként” emlegetik a javaslatot – ami szerintük egyértelműen arra lesz jó, hogy a kormány a neki tetsző cégeket előnyben részesítse.

„Ez a törvényjavaslat nem tudja garantálni, hogy nem az orosz cégek fogják építeni effektíve a paksi atomerőművet. Nem tudja garantálni, hogy nem fognak orosz cégek magyar cégeket felvásárolni és nem fogják azt hazudni az országnak, hogy így aztán megvan a negyven százalékos beszállítói háttér, miközben egyébként ezen cégek tulajdonosi köre és a profit szépen vissza fog vándorolni Oroszországba” – mondta Harangozó Tamás, a párt országgyűlési képviselője.

A Jobbik a magyar tulajdon védelmét, mint alapcélt elfogadhatónak tartaná, Z. Kárpát Dániel azonban a jelenlegi trendekre figyelmeztetett. „Amellett, hogy a külföldi terjeszkedés rejthet magában nemzetbiztonsági kockázatot, lehetetlen elvonatkoztatni attól, hogy amíg Mészáros Lőrinc feltételezhető érdekeltségei mondjuk a Mátrai Erőműben szélesednek, amíg ezekben a stratégiai ágazatokban a Fidesz-holdudvar közvetlen akvizíciói – nem beruházásai, hanem bekebelezései érhetők tetten, sokszor mindenféle piaci ismérvet piaci szempontot, ismérvet, árakat mellőzve – addig bizony nagyon nehéz dolga van egy képviselőnek, hogyha a jó szándékot próbálja meg feltételezni” – fogalmazott a jobbikos politikus.

Az LMP szerint bár a gazdasági és biztonságpolitikai cél támogatható, de a törvény erre egyszerűen nem alkalmas. „Csak az a baj, hogy megint kiderül a javaslat tartalmából, magából a normaszövegből, hogy ez sem Magyarország gazdaságának, sem pedig Magyarország biztonsági érdekeinek nem felel meg. Tehát itt megint arról van szó, hogy olyan gumiszabályokat hoznak létre, aminek egyébként semmilyen részletszabályát nem lehet ismerni” jelentette ki Demeter Márta.

Amelyik befektető nem a törvénynek megfelelően szerez tulajdont az 3 hónapot kap arra, hogy eladja. Ha nem teszi meg, az állam végzi ezt el helyette, amelynek egyébként elővásárlási joga is van.