2019. november 22.,
péntek, Cecília napja

Átlagot meghaladó béremelés jöhet

AZ ÁLLAMI CÉGEKNÉL ÚJRA TÖBBÉVES ALKU LEHET, FIGYELEMBE VÉVE AZ ÁGAZATI SAJÁTOSSÁGOKAT

Magyar Nemzet

2019. október 22., kedd 09:00

A nemzetgazdasági átlagot jelentősen meghaladó bérfejlesztésre tettek javaslatot a következő évekre az állami közszolgáltató cégeknél jelen lévő szakszervezetek — tudta meg a Magyar Nemzet. A személyszállításban, a postánál és a víziközmű-ágazatban ugyanakkor eltérő szempontokat említenek a képviseletek, ám az minden szektorban jellemző, hogy a bérrendezés állami beavatkozás nélkül nem megoldható, ellenben elkerülhetetlen.

Elengedhetetlen az állami közszolgáltató cégeknél dolgozó munkavállalók keresetének felzárkóztatása a versenyszférához, ezért évente jóval a nemzetgazdasági átlagot meghaladó bérfejlesztésre tesznek javaslatot a szakszervezetek – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került, Dávid Ilonának, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz) elnökének küldött levélből.

A postánál, az állami fenntartású vasúti- és közúti személyszállításban és a szintén állami kezelésű víziközmű cégeknél jelen lévő munkavállalói érdekképviseletek kiemelték: továbbra is érdekeltek a középtávra szóló megállapodásokban, ugyanakkor a rövid távú kihívások kezelésére mindenekelőtt 2020-ra és 2021-re a konkrét mértékeket is tartalmazó egyezség megkötését elkerülhetetlennek tartják.

Arra figyelmeztettek: ha nem zárkózik fel a versenyszektorhoz az állami vállalatok átlagkeresete, akkor a közszolgáltatások fenntartása veszélybe kerül, mivel a munkaerő elvándorol. A közszolgáltatások fenntartása pedig már ma is csak egyre növekvő nehézségek mellett garantálható.

 A közszolgáltatásban dolgozók keresetének fel kell zárkózni a versenyszférához

Fotó: Bach Máté

 

A képviseletek a korábbi, hároméves egyezségtől eltérő, differenciáltabb jövedelempolitikát látnak indokoltnak, figyelembe véve az ágazatok eltérő helyzetét. Emellett a béralku kidolgozásánál figyelembe vennék a mai munkaerőpiaci helyzetet meghatározó szempontokat, a GDP-növekedést, az inflációt és egyéb makrogazdasági mutatókat is.

A tervek összhangban állnak a kormányzati szereplők korábbi nyilatkozataival is. A keresetek mielőbbi rendezése, valamint ennek mentén a munkavállalók kiszámítható jövőképének megteremtése érdekében még októberben kérik a szakszervezetek a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának összehívását.

A részletekkel kapcsolatban a közös álláspontjukban a munkavállalói oldal felidézte: a közösségi közlekedésben előtérbe kell helyezni a belső strukturális foglalkoztatási kihívásokat, kiemelt figyelmet fordítva a vállalaton belüli bérfeszültségekre és a munkaerőpiaci kihívásokra, a foglalkoztatási nehézségek kezelésére. Ennek megfele­lően a közúti közlekedésben a 2020. évre olyan bérmegállapodásra van szükség, amely a belső bérfelzárkóztatásra külön forrást állapít meg.

A vasúti közlekedésben továbbra is igény mutatkozik a középtávú, tehát a kettő, esetleg a három évre szóló megállapodás megkötésére az év elején megküldött javaslatoknak megfelelően.

A postai szolgáltatásoknál a liberalizáció következtében elkerülhetetlen a tulajdonos beavatkozása. Emellett elsődleges feladat, hogy sikerüljön megőrizni a munkahelyeket. Ennek megfelelően a képviseletek szerint olyan középtávú megállapodás kell, amely már jövő évre jelentősebb bérfejlesztést garantál, mindenekelőtt a foglalkoztatás konszolidációja érdekében.

A szakszervezetek közös levelükben kitértek rá, hogy a vízközművekben foglalkoztatott munkavállalók helyzete jelentős részben függ a szolgáltatások működésének fenntarthatóságától. A fenntarthatóság pedig nyilvánvalóan csak kormányzati intézkedésekkel valósulhat meg. Idetartozik a bérrendezés is. A következő két évre a két számjegyű keresetfejlesztés garantálná az ágazatban a foglalkoztatás stabilitását.

Az állami vállalatoknál idén járt le a 2017-től 2019-ig szóló, átlagosan harmincszázalékos bérfejlesztéssel járó megállapodás. A kormány korábban ígéretet tett arra, hogy ennek végrehajtását követően újra tárgyalóasztalhoz ül az érintettekkel, és nem zárkózik el egy újabb, többéves felzárkóztatási programtól sem. A vállalatok nyitottak a keresetrendezésre, ám önerőből nem tudják azt megvalósítani, ezért az állami beavatkozás elkerülhetetlen.