Az ÁSZ kapcsolódó elemzése arra is rámutat, hogy a szegénység mérséklése terén 2010 óta elért eredmények elsősorban a foglalkoztatás bővítésének köszönhetőek, ezért a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében prioritást kell adni a munkahelyek megőrzésének, illetve a munkahelyteremtés ösztönzésének.
A számvevőszék összefoglalója szerint Magyarországon 2010-ben a lakosság egyharmada, megközelítőleg 3 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt.
A szervezet ellenőrzése megállapította, hogy a magyar kormány - az Európa 2020 Stratégia szegénység csökkentésére vonatkozó célkitűzéseihez kapcsolódóan - 2011-ben megalkotta a nemzeti szintű stratégiát és az annak megvalósítását szolgáló intézkedési tervet.
Az ÁSZ tájékoztatása szerint a szegénységi küszöb alatt élők felemelése érdekében kidolgozott stratégiák megvalósítása eredményes volt, mivel a stratégiai dokumentumokban 2020-ra rögzített célértékek a kitűzött dátum előtt teljesültek. Magyarországon 2008 és 2017 között 908 ezerrel csökkent a szegénységben élők száma, ami jelentősen meghaladta a 2020-ra vonatkozó nemzeti vállalásban szereplő 450 ezret. A teljes népesség 18,9 százalékát, 1 millió 813 ezer embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2018-ban, ami a 2008. évi értékhez képest - az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseivel összhangban vállalt 5 százalékpont helyett - 9,4 százalékpontos csökkenést jelentett.
A most lezárult ellenőrzéshez kapcsolódva az ÁSZ elemzői megvizsgálták a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeit, várható hatásait. A teljes terjedelmében jövő hétfőn elérhető elemzés bemutatja, hogy a szegénységben élők számának és arányának 2010 és 2018 között bekövetkezett számottevő csökkenése elsősorban annak volt köszönhető, hogy a foglalkoztatás jelentősen bővült, ezzel párhuzamosan pedig a munkanélküliség csökkent. A munkahelyeknek a járvány miatti megszűnése ezért komoly kockázatot jelent a szegénység mérséklése terén elért eredmények megőrzését illetően is.
Az ÁSZ elemzői szerint ezért indokolt, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések során a munkahelyek megtartásának és új munkahelyek létrehozásának ösztönzése előtérbe kerüljön. A relatív szegénységben élők, illetve a szegénység kockázatának kitett háztartások aránya növekedésének elkerülése érdekében szükséges a gyermekes családok kiemelt támogatásának folytatása és célszerű a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése - mutatnak rá.
MTI
