– Az Európai Szemesztert 2010-ben azért hozták létre, hogy a Bizottság a maastrichti kritériumok betartatása érdekében gazdasági iránymutatásokat fogalmazzon meg a tagállamok számára. Véleményt mond egy-egy ország gazdaságpolitikájáról és jelzi az esetleges aggasztó folyamatokat – mondta el a sajtótájékoztató elején Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Mint mondta, az alapgondolat kezdetben egy jó és hasznos elképzelés volt, ennek ellenére azt láthatjuk, hogy
az Európai Bizottság elkezdte felismerni hogy az Európai Szemeszterrel olyan fegyvert kapott a kezébe, amely túlmutat azon, hogy az egyes tagállamok államháztartási hiányáról vagy az államadósságról mondjon vélemény.
Egyre többször kezdett becsempészni olyan dolgokat, amelyeknek semmi köze nem volt sem a gazdasághoz, sem az államadóssághoz és államháztartási hiányhoz.
Kovács István szerint nem meglepő módon Magyarország esetében jelentek meg először ezek a politikai észrevételek, és már akkor nyilvánvaló volt, hogy ezeknek semmi keresnivalójuk nincs ebben az lejárásban.
– Az Európai Szemeszter fokozatosan tolódott el abba az irányba, hogy politikai eszközzé, zsaroló eszközzé vált, éppen most, amikor rekord összegű kötelezettségvállalásba kényszerítette bele az Unió a tagállamokat – jelentette ki a stratégiai igazgató.
Úgy tűnik tehát, hogy a veszély egyáltalán nem hárult el,
a bizottság most éppen azon munkálkodik, hogy a helyreállítási alap felhasználását – amely a tagállamok hiteléből áll –, összekösse az Európai Szemeszterrel, vagyis főként politikai ajánlásainak betartásával.
– Az a veszély, amely tavaly év végén nagyon reális volt és a magyar kormány még a vétóig is hajlandó volt elmenni, most visszamászott az ablakon, az Európai Szemeszter formájában – jelentette ki Kovás István.
Azt láthatjuk, hogy az Európai Szemeszter egy olyan eszköz, mely pragmatikus alapon akar gazdaságpolitikai fegyelmet erőltetni a bajban lévő tagállamokra, mostanra azonban már politikai eszközzé alakult. Vagyis egy szakpolitikai eszközből politikai eszköz vált – erről már Kurucz Orsolya, az Alapjogokért központ projektvezető-helyettese beszélt. Mint fogalmazott, annak lehettünk tanúi, hogy
a szemeszter szociálpolitikai oldala egyre dominánsabb lett és mostanra ott tartunk, hogy 2019-ben az országspecifikus ajánlásban is szerepelt egy jogállamiságra való utalás, mindeközben arról ritkán beszélünk, hogy milyen hatékonysága van ennek a szemeszternek.
Ezeket az ajánlásokat egyébként egyre kevésbé hajlandók végrehajtani a tagállamok, mivel sokszor hibásak, vagy káros következménnyel járnának. – 2017-ben Németország csak 29 százalékban ültette át az ajánlásokat a gyakorlatba, ezzel az utolsó öt tagállam közé tartozik. Ez azért van, mert nem minden esetben jó ajánlásokat fogalmaz meg a bizottság, egyre inkább politikai eszközzé akarják alakítani a szemesztert, de a többi tagállam esetében is olyan kérdéseket firtat, mint például az adózás, a nyugdíjkorhatár, az európai integráció és az arra költött források, amelyek tagállami hatáskörbe tartoznak – fejtette ki Kurcz Orsolya. Hozzátette: sok esetben, ha ezeket az ajánlásokat a tagállamok betartanák, hosszú távon károsak lennének a következményeik a tagállamokra nézve.
Magyarország esetében 2012 környékén az Európai Szemeszter megszorításokat javasolt, mert alábecsülte a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó adatokat.
A magyar kormány nem volt hajlandó megfelelni az ajánlásoknak, melynek hatására megindult egy még nagyobb gazdasági növekedés.
A hibás helyzetértékelést jól mutatja, hogy amellett, hogy alábecsülték a magyar gazdasági növekedést, általános probléma, hogy maguk az ajánlások sem megfelelő minőségűek. Kurucz Orsolya szerint reménykedni kell, hogy a bizottság nem politikai alapra szeretné terelni a források lehívását, hiszen annak főként a déli államok gazdasági helyreállítását kellene céloznia. – Egy politikailag motivált eszközt kívánnak alkalmazni, ezért figyelemmel kell kísérni a folyamatot, rmélve, hogy az eddig tapasztalt tendencia nem fog folytatódni – zárta a projektvezető-helyettes.
