Kurucz Orsolya emlékeztetett: az uniós állam- és kormányfők a csütörtök esti egyeztetés után abban maradtak: tovább dolgoznak azon, hogy megtalálják a kompromisszumot. Teljesen alaptalannak nevezte a magyar és lengyel kormányok "kizárásáról" szóló "ijesztgetéseket".
Hozzátette: a magyar álláspont az, hogy ne lehessen egy tagállamot politikai alapon "más útra terelni" olyan kérdésekben, amelyek nemzeti érdeke szempontjából fontosak. Példaként a migrációt említette.
Kurucz Orsolya kitért arra: Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos szerint az EU olyan, a jogállamiságot értintő politikai feltételrendszerről szóló határozathoz fűzött nyilatkozat megtételén gondolkodik, amely kimondja, hogy az nem befolyásolhatja a tagállamok nemzeti szuverenitását, illetve az európai intézmények és a tagállamok hatásköreinek jelenlegi egyensúlyát. A projektvezető-helyettes ezt jó megközelítésként értékelte.
Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója a többi között arról beszélt: a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság úgy hozta létre, hogy annak "semmifajta szerződéses jogalapja nem volt".
Hozzátette: az Európai Parlament pedig felülírta az állam- és kormányfők nyári megállapodását a hétéves költségvetésről és a helyreállítási alapról, hozzákapcsolta a jogállamisági mechanizmust "e két hatalmas pénzügyi alaphoz", és lehetővé tenné a szankcionálást.
Magyarország soha nem fogad el ilyen mechanizmust, mert nem lehet meghatározni a jogállamiság pontos tartalmát - mondta Kovács István, azt is megjegyezve, hogy ez nem sikerült az Európai Bizottságnak sem. Félőnek nevezte, hogy "e képlékeny fogalmon alapuló eljárás" olyan, puszta ideológiai alapú vádaskodássá válik, amelynek konkrét pénzügyi következményei lehetnek.
A magyar és lengyel vétóval kapcsolatban közölte: jogi alapon cáfolható, hogy emiatt leállna az EU működése. "Szemenszedett hazugság" az is - tette hozzá -, hogy Magyarország forrásoktól esik el a vétó miatt. A jelenlegi költségvetési forrásokat a következő két évben lehet felhasználni - mondta.
Kérdésre válaszolva Kovács István úgy vélekedett, hogy a jogállamisági mechanizmus körüli konfliktus "az elkövetkező években velünk marad, ugyanúgy, mint a migráció kérdése". Álláspontja szerint annak feloldása az lehet, ha a felek nem próbálják meg ráerőltetni egymásra politikai ideológiájukat, ehelyett azzal foglalkoznak, amiben egyetértenek. Erre példaként a közös külpolitikát és hadsereget, valamint az infrastruktúra- és gazdaságfejlesztést említette.
Egy másik felvetésre reagálva azt mondta, a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) viszonya "nyugvópontra jutott", majd úgy fogalmazott, hogy a jogállamisági konfliktus "nemhogy gyengítené, hanem erősíti, erősítheti a Fideszt a néppárton belül".
MTI
