A jogi elemző intézet közösségi oldalán hétfőn publikált írásos tájékoztató szerint az ellenzék célja a koronavírus elleni törvényjavaslat gyors elfogadásának akadályozása. Ezzel annyit tudnak elérni, hogy egyes, eddig meghozott veszélyhelyzeti intézkedések hatályukat veszthetik - vélekedtek.
Az AK leszögezte ugyanakkor, hogy
az ellenzék az nem tudja megakadályozni, hogy legkésőbb március 31-én elfogadják a javaslatot, és azt sem, hogy a veszélyhelyzet továbbra is fennmaradjon,
ugyanis az nem az Országgyűlés kompetenciája.
Emlékeztettek, hétfő délután szavaz az Országgyűlés arról, hogy a törvényjavaslatot házszabálytól eltéréssel tárgyalják-e; az ehhez szükséges, a parlamenti képviselők négyötödét kitevő szavazatarány azért volna fontos, hogy már kedden elfogadhassa az Országgyűlés a javaslatot.
Ismertették: ha az ellenzéki képviselők nem járulnak hozzá a házszabálytól eltéréshez, akkor a javaslat sürgős tárgyalását lehet kérni, így március 31-én fogadhatják el azt; a javaslat elfogadásához az összes képviselő kétharmadának szavazata kell. Ez utóbbi a kormánytöbbség "rendelkezésére áll", a négyötöd azonban nem, tehát az ellenzék szavazatai "csak" a házszabálytól eltéréshez, a minél gyorsabb elfogadáshoz lennének szükségesek - tették hozzá.
Az AK közlése szerint fontos tudni: a javaslat megerősítené a kormány eddig meghozott rendkívüli intézkedéseit, felhatalmazná a kabinetet, hogy azok hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa. A kormány rendeletével kihirdette a veszélyhelyzetet, majd további rendeletekkel rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött. Utóbbi intézkedések azonban csak 15 napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.
Ugyanakkor - hangsúlyozta az AK - a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet és a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó egyéb rendeletek "nem osztják egymás sorsát". A veszélyhelyzetet elrendelő kormányrendeletnek nincs "határideje", annak megszüntetése a kormány kizárólagos joga; az arra épülő további, rendkívüli intézkedéseket bevezető kormányrendeletekre vonatkozik a 15 napos szabály.
Az alaptörvény szerint a veszélyhelyzetet tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély esetén csak és kizárólag a kormány hirdetheti ki és a kabinet jogosult megszüntetni.
Az AK felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban elterjedt az a félreértés a törvényjavaslat kapcsán, hogy az Országgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbítsák.
Erről úgy fogalmaztak:
"a veszélyhelyzet meghosszabbítása, pláne Országgyűlés általi meghosszabbítása azonban fogalmilag kizárt, a veszélyhelyzetet csak kihirdetni és megszüntetni lehet, meghosszabbítani nem - és előbbiekre is csak a kormány jogosult.
A veszélyhelyzetet kihirdető rendelettől élesen elválnak a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek, amelyekből eddig öt született.
Hozzátették, amennyiben az ellenzék nem szavazza meg a házszabálytól eltérést, és a törvényjavaslat elfogadására csak március 31-én kerülhet sor, ezen rendeletek intézkedései tekintetében egy párnapos "lyuk" keletkezik. Erre megoldásként említi a közlemény, hogy a kormány vagy "bevárja" a törvényjavaslat felhatalmazását és arra alapozva új, a "lejártakhoz" hasonló tartalmú rendeleteket ad ki, vagy a rendeletek "lejártának fordulónapjával" szintén új, azonos tartalmú rendeleteket ad ki. Ezt ugyanis az alaptörvény egyáltalán nem tiltja - hívták fel a figyelmet.
Az Alapjogokért Központ szerint az ellenzék egyetlen célja jelenleg, hogy a "felhatalmazási törvényjavaslat" elfogadási eljárását lassítsa, így egyes meghozott intézkedések jogi sorsa "veszélybe kerül".
A javaslat elfogadását ugyanakkor értelemszerűen nem tudják megakadályozni, csak nyolc nappal eltolni - összegeztek.
Alapjogokért Központ: Nem betonozná be a kormány a hatalmát
MTI
