A magyarok szomszéd országokról alkotott véleménye
A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta Magyarország szomszédpolitikája jelentős fordulatot vett. A kabinet minden szomszédos országgal a kölcsönös tisztelet alapján álló, a szuverenitást elismerő kapcsolatra törekszik. Ennek eredménye a visegrádi együttműködés megerősítése, a szerb-magyar kibékülés vagy a Romániával épített pragmatikus barátság.
Történelmi szerencse, hogy a legtöbb szomszédos ország is a jó kapcsolatokat keresi a magyarokkal. Az erőfeszítés eredménye, hogy a kárpát-medencei polgárok egymás iránti bizalma igen magas. Az erős nemzetállamok jobb együttműködéshez és békés kapcsolatokhoz vezettek.
A magyarok legnagyobb arányban Ausztriáról (73 százalék) gondolkodtak pozitívan, tízből hét magyar embernek ugyanis inkább jó véleménye voltészak-nyugati szomszédunkról. Horvátországról 70 százalék, Szlovákiáról 57 százaléknyian alkottak jó véleményt, de Szlovénia (55 százalék) megítélése is igen kedvezővolt. Legkisebb arányban a magyarok Horvátországról (4 százalék), Szlovéniáról (7 százalék), Ausztriáról (9 százalék) mondták azt, hogy rossz véleménnyel vannak.
A 2016 óta Horvátország kedvező megítélése változott a legtöbbet: 11 százalékponttal nőtt azoknak az aránya (59-ről 70 százalékra), akik inkább jó véleménnyel vannak az egyik déli szomszédról. Hasonlóan előnyös folyamatok zajlottak le a Szlovákia megítélése kapcsán: amíg 2016-ban 50 százalék, addig 2019-ben 57 százalék volt inkább jó véleménnyel északi szomszédunkról.
Magas szinten stabilizálódik viszont Ausztria kedvező megítélése: 2019-ben két százalékponttal volt magasabb (73 százalék) azoknak az aránya, akik inkább jó véleménnyel vannak Ausztriáról, ugyanakkor a magyarok már 2016-ban is hasonlóan (71 százalék) gondolkodtak. Hibahatáron belüli mértékben, de nőtt Szlovénia jónak mondható megítélése is: 52 helyett 55 százaléka gondolta úgy a magyaroknak, hogy jó véleménnyel van az országról.
Pusztán a tradicionálisan konfliktusos román-magyar és az utóbbi időben elmérgesedett ukrán-magyar kapcsolatok nem fordultak még át pozitívba magyar részről. Románia esetében a magyarok egyharmada (33 százalék) volt inkább jó véleménnyel, de Ukrajna megítélése volt a megkérdezettek körében a legkedvezőtlenebb (53 százalékuk volt rossz és csak 18 százalékuk jó véleménnyel), alighanem a nyelvtörvény miatt Jó hír azonban, hogy a frissen beiktatott új elnök, Volodimir Zelenszkij hozzáállása változást hozhat az ukrán-magyar kapcsolatokba.
A szomszédos országok Magyarországról alkotott véleménye
A Nézőpont Intézet nem csak a magyarok körében mérte fel azt, hogy mi a véleményük a szomszédos országokról, hanem kárpát-medencei kutatása során (Ukrajnát leszámítva, ahol a háborús körülmények miatt a közvélemény-kutatások érvényessége megkérdőjelezhető) arra is kíváncsi volt, hogy Magyarország szomszédjai mit gondolnak hazánkról. Ez alapján elmondható, hogy Magyarországnak jó az imázsa a Kárpát-medencében, közel kétszer annyian vannak hazánkról jó (58 százalék), mint amennyien rossz véleménnyel (35 százalék).
A felmérések adatai alapján elmondható, hogy a Magyarországgal szomszédos országok népei közül a szerbek vannak leginkább jó véleménnyel hazánkról (75 százalék). Déli szomszédunkat a szlovákok követik (67 százalék), majd hármas holtversenyben a horvátok (57 százalék), a románok (55 százalék) és a szlovének (54 százalék).
Érdekesség, hogy bár a magyarok kifejezetten jó véleménnyel vannak a „sógorokról”, a legkevésbé az osztrákok kedvelik Magyarországot.
A Magyarországgal szomszédos államokban évente végzett 1000-1000 fős reprezentatív kutatásokból kiderül, hogy a szerbek háromnegyede inkább jó véleménnyel van hazákról, míg ellentétes állásponton mindössze 23 százalék van. Korábban is meglehetősen pozitív volt déli szomszédunk Magyarország-képe: 2017-ben a válaszadók 76, míg 2018-ban 80 százaléka fejezte ki jó véleményét országunkról.
A különböző évek eredményeit vizsgálva a szerbeknél nagyobb szórást mutatnak a szlovák adatok, de összességében az látszik, hogy északi szomszédaink kétharmada stabilan pozitívan gondolkodik Magyarországról. Idén tavasszal 67 százalék mondta azt, hogy inkább jó véleménnyel van hazánkról, és 27 százalék azok aránya, akik mást gondolnak.
A horvát válaszadók 57 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt hazánkkal kapcsolatban, és pusztán feleannyian (31 százalék) mondták azt, hogy nem kedvelik Magyarországot. Azaz itt is a társadalom többsége volt baráti.
Szlovéniában is egyértelmű többségben vannak a Magyarországot kedvelők (54 százalék), ami ugyan enyhe visszaesés a tavalyi eredményhez képest, azonban ez nem meglepő a jelenlegi, Magyarországgal és a magyar kormányfővel szembeni sajtóoffenzíva tükrében.
Romániában nagyjából stagnál a Magyarországról jó és rossz véleménnyel lévők aránya. Jó hír viszont, hogy az abszolút többség folyamatosan jó véleménnyel van rólunk, idén a romániaiak 55 százaléka fejezte ki Magyarországgal kapcsolatos pozitív véleményét, és 39 százalék volt azok aránya, akik valamilyen oknál fogva inkább rossz véleménnyel vannak országunkról.
A románok tehát jobb véleménnyel vannak a Magyarországról, mint a magyarok Romániáról. A magyarok állítólagos irredenta terveiről felröppenő híresztelések miatt a románok barátsága különösen is figyelemre méltó.
Érdekesség, hogy a magyaroknak jó véleménye van Ausztriáról, az érzés azonban nem kölcsönös. A „sógorok” esetében nincs egyedül abszolút többségben a Magyarországgal kapcsolatos pozitív vélemény a szomszédos országok közül.
Manfred Weber nacionalizmusellenessége túlzásnak tűnik Közép-Európából nézve. A Kárpát-medencében a nemzeti identitás és a nemzetállamok erősödése a nemzetek közötti béke és bizalom növekedését és nem az ellenségeskedés szellemét hozták el.
Módszertan
A Nézőpont Intézet legutóbbi, a témában készült telefonos közvélemény-kutatása 2019. február 1- 27. között készült, országonként 1000- 1000, összesen 7000 fő megkérdezésével. (Ausztriában február 4. és 15. között, Horvátországban február 1. és 20. között, Magyarországon február 6. és 12. között, Romániában február 4. és 25. között, Szerbiában február 2. és 16. között, Szlovákiában február 1. és 20. között, Szlovéniában pedig február1. és 26. között zajlott az adatfelvétel.) A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság eseténa maximális mintavételi hiba 3,1 százalék. Az adatok százalékban értendők, összegük a kerekítés miatt eltérhet 100-tól.
Nézőpont Intézet
