A nemzetbiztonsági bizottság sem tudott a menekültalbérletekről - Hír TV

2018. augusztus 18.,
szombat, Ilona napja

°

A nemzetbiztonsági bizottság sem tudott a menekültalbérletekről

Hír TV

2018. január 22., hétfő 18:00, frissítve: hétfő 18:53

Holott a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium egyik szerve segítette lakáshoz a befogadott menekülteket, a nemzetbiztonsági bizottságnak nem számolt be erről a kormányzat.

Még a nemzetbiztonsági bizottságot sem tájékoztatta a kormány arról, hogy egy állami szerv, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) segítette lakhatáshoz az Orbán-kormány által befogadott menekülteket. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke arról tájékoztatta a Hír TV Online-t, hogy egyetlen ülésen sem volt téma a lakhatási támogatások ügye, és még Pintér Sándor belügyminiszter sem számolt be erről a meghallgatásán, pedig a Magyar Nemzet az ő tárcájához tartozó Belügyi Alapok honlapján találta az információt, hogy a fővárosi önkormányzat hajléktalanokat segítő szervezete 2015-ben 82,5 millió forintot kapott az EU által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból. A projektet az unió 75 százalékban támogatja, a maradék 25 százalékot pedig a hazai költségvetésből állják – tehát a magyar kormány is adott pénzt a menekültek lakhatására.

Molnár szerint a fideszesek egyedül a Soros-szervezetek tevékenységét firtatták az üléseken, és azokat is csak felületesen. Így a testület vezetőjétől sem tudhattuk meg, pontosan hány menekültnek segített a BMSZKI. A Magyar Nemzet is hasonló kérdésekkel fordult a központhoz, ám a fővárosi önkormányzat nem engedélyezte, hogy nyilatkozzanak.

Az is csak a menekültalap weblapjáról derült ki, hogy Pintér utasítására a Belügyminisztérium különösen négy tevékenységet támogatna: a menekültek lakhatási körülményeinek felmérését, a lakhatási program kidolgozását, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz nyújtott anyagi támogatást, valamint a szociális munkát. A belügyminiszteri utasítás szerint 2020-ig 300 embernek biztosítanak lakhatást.

Ennek egyébként gyökeresen ellentmond Orbán Viktor múlt pénteki Kossuth rádióbeli nyilatkozata. A kormányfő ugyanis azt mondta, Magyarországon nem telepítenek le oltalmazottakat, akik sosem lesznek állampolgárok. Illetve a Kormányzati Tájékoztatási Központ is korábban azt közölte: „a nemzetközi védelemben részesítettek 90 százaléka Magyarországon nem létesített lakcímet, hanem kihasználva a schengeni övezeten belüli szabad mozgás lehetőségét, a kiállított okmányokkal elhagyta Magyarország területét.”

Már a befogadás tényét is titkolták

A helyzet hasonlít az 1291 befogadott menekült ügyéhez, amelyről szintén nem számolt be a kabinet. Altusz Kristóf helyettes államtitkár véletlenül szólta el magát. Később maga Orbán Viktor is elismerte, hogy oltalmazotti státuszt adtak a határátkelőn „bekopogtató” menekült családoknak.

Ennek kapcsán friss hír, hogy határozati javaslatot nyújtottak be a szocialisták és a Jobbik a kormány betelepítési politikájának hátterét feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról. A testület arra kíváncsi, hogy valódiak-e Altusz állításai. Emellett a Jobbik rendkívüli parlamenti ülést is összehívna az ügyben, ehhez össze is gyűlt a szükséges mennyiségű képviselői aláírás.

Mialatt a magyar kormány jó ideje harcol Brüsszellel a menekültkvóták ellen, gyakorlatilag teljesítették az EU-s előírást, hiszen az Magyarországnak 1291 menekültkérelem elbírálását irányozná elő. Ugyanakkor Szijjártó Péter a Magyar Hírlapnak adott interjújában kijelentette, hogy a menekülteket nem a kvóták, hanem a genfi egyezmény alapján fogadta be Magyarország. Korábban sem az egyezményt, sem az oltalmazotti státuszt nem emlegette a kormányzati kommunikáció, helyette leginkább összemosták a háború elől menekülőket az illegális bevándorlás és a terrorizmus fogalmával.

A balkánon más a hozzáállás

Ha az EU úgy dönt, hogy a menekülteket az EU-kvóták alapján kell elosztani, akkor Szerbia ebben természetesen részt vállal – nyilatkozta a szerb belügyminiszter a Euronewsnak. Nebojsa Stefanovic arról beszélt, jelenleg is 4 ezer menekült él az országban, a kormány pedig minden segítséget megad nekik. Külön érdekesség, hogy Szerbia úgy tartja be az uniós kvótát, hogy nem is tagja az EU-nak – igaz, a csatlakozás témája már régóta napirenden van, tavaly például a szerb sajtó arról írt, hogy Szerbia és Montenegró is 2025-ben lépne a tömörülésbe. A kvótákkal kapcsolatos szerb döntés is egyfajta üzenet lehet az uniónak a csatlakozási szándékról és a szolidaritásról. Az Euronews is megjegyezte, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia továbbra is ellenzi a menekültek kötelező elosztását szabályozó uniós rendelkezést.

Magyar Nemzet pedig Bulgáriában járt, ahol ugyanúgy kerítést emeltek a határra, mint hazánkban. A bolgár kormány – bár nem támogatja a kvótarendszert –, 60 menekültet befogadott – az előírt 1600 helyett. A lap a menekültügyben megkereste a bolgár kormányzatot is, de a kabinet szerint nem Soros György a felelős a migrációért, a civil szervezeteket pedig inkább támogatják, mintsem támadják, ahogyan ezt a magyar kormány teszi. Ekaterina Zaharieva külügyminiszter egyenesen kijelentette: a Bojko Boriszov vezette kormányzatnak egyáltalán nincs gondja a civilekkel, a tanácsadója pedig hangsúlyozta, nincs információjuk arról, hogy Soros bármiképpen befolyásolná a migrációt.