2019. június 18.,
kedd, Arnold, Levente napja

A Momentum a polgári kormánytól csente el egészségügyi programját

Hír TV

2019. június 13., csütörtök 06:42

Digitális forradalmat tervez az ellenzéki párt az ágazatban az orvosok és intézmények internetes összekapcsolásával, noha az elektronikus szolgáltatási tér már javában működik - írja a Magyar Hírlap.

A Momentum frissen megválasztott EP-képviselője, Cseh Katalin 2015-ös rádióinterjújában egyebek mellett a tablettás abortusz, illetve a fogamzásgátlók vénymentessége mellett érvelt, orvosként. Ezekkel a kijelentésekkel nem csak a saját, hanem pártja álláspontját is képviseli, ugyanis „Egészséges ország” című egészségügyi programjuk egyik pontja éppen az, hogy vény nélkül is elérhetővé tennék a sürgősségi fogamzásgátlást.

Az említett dokumentumról egyébként megállapítható: a Momentum tulajdonképpen azt fogalmazta meg egészségügyi programként, amit a jelenlegi kormány évek óta készít elő, mostanra pedig már megvalósítási fázisban tart. Az első, ami szembetűnő: „digitális forradalmat hozunk az egészségügyben, telemedicinával, az orvosok és intézmények összekapcsolásával”.

Mint írják, egyenlő információt szeretnének a gyógyulásról nyújtani mindenkinek, ennek érdekében orvosok és betegek által használható egységes informatikai rendszer kidolgozását tervezik. Köztudott azonban, hogy a kormány az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) működtetésével 2017-ben elindította az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), amely az egészségügyi szolgáltatási folyamatokat összekapcsoló integrált informatikai rendszer és adatbázis. Az EESZT adatbázis két külön portálfelülettel rendelkezik, egyik az egészségügyi dolgozók, másik a lakossági felhasználók számára biztosít hozzáférést. Emellett az adatbázishoz bizonyos államigazgatási szervek is csatlakozni tudnak, többek között az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, és az Országos Közegészségügyi Intézet is. Ami a Momentum 2018-ban írt programja szempontjából fontos: a rendszer már 2017-ben elindult, idén márciusig pedig már több mint félmilliárd betegadatot töltöttek fel a felhőbe. A háziorvosok, a járó- és fekvőbeteg-ellátók, valamint az összes gyógyszertár 2017 novemberéig csatlakozott az EESZT-hez, és tavaly novemberig bizonyos magánklinikák számára is kötelezővé vált a csatlakozás.

A Momentum egészségügyi programjának negyedik pontja: „újraépítjük az alapellátást és helyben elérhetővé tesszük a szakorvosi ellátásokat csoportpraxisok segítségével”. Kicsit részletesebben ez alatt azt értik, hogy járásonként csoportpraxisokat alakítanak ki, amelyeknek az eszközparkját és szakmai kompetenciáját is növelik.

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter több mint egy éve beszélt arról, szükséges a csoportpraxisok kialakítása az alapellátásban. Ennek egyik kisebb, sikeresen működő modellje a Papp Magor, a rezidensszövetség egykori elnök által vezetett Svájci Alapellátási Modellprogram, amely alapellátó teamekkel dolgozott meghatározott számú kistelepülésen. A program eredményességét látva 2017-ben az ágazatvezetés már egyértelművé tette: el kell terjeszteni a kistelepüléseken az alapellátás praxisközösségeken alapuló modelljét.

A Momentum szerint a magyar egészségügyi rendszert „az utóbbi évek kivéreztették: hiányzik belőle minden, ami a modern gyógyításhoz szükséges”. A tőlük megszokott hatásvadász, pátoszos ígéretekkel bombázzák szimpatizánsaikat. Ha ők irányítanák az egészségügyet, csak akkor kellene befeküdni a kórházba, ha tényleg muszáj, emelnék az egynapos sebészeti beavatkozások arányát. „A gyógyulást könnyebben elérhetővé tesszük, (…) és elérjük, hogy a kórház helyett mindenki több időt tölthessen a szerettei között” – hangsúlyozzák. Nos, az egészségügyben 2010 óta zajló folyamatok többsége éppen azt szolgálja, hogy a beteg az ellátóláncnak azon a szintjén lépjen ki a rendszerből, ahol már gyógyultnak nyilvánítható. Vagyis, ha egy páciens problémája már az alap- vagy a szakellátás szintjén orvosolható, fölöslegesen ne kerüljön át a fekvőbeteg-ellátásba, illetve ha már ott van, a lehető legrövidebb időn belül kerüljön is ki a kórházi ágyról. Az ellátásnak ugyanis ez a szintje a lehető legköltségesebb.

Ennek megvalósulását szolgálja például az alapellátás szisztematikus megerősítése, a praxis- és letelepedési pályázatokon túl például az a terv is, hogy a háziorvosok egyéb szakvégzettségüknek megfelelő vizsgálatokat is végezhessenek praxisukban. Ehhez természetesen megfelelő infrastruktúra is kell, nem véletlen, a már meghirdetett Modern Falu Program erre vonatkozó fejlesztési pályázata vagy a háziorvosi praxisok támogatása, amely 2010 óta összesen hetven százalékkal nőtt. Szintén ezt a célt szolgálja az Egészséges Budapest Program részeként a szakrendelők felújítása Budapesten és Pest megyében, illetve a súlyponti kórházak kialakítása, amelynek köszönhetően egy teljesen új centrumkórház is épül a fővárosban.

Az egynapos sebészeti ellátás kialakítása sem a Momentum agytrösztjeinek fejéből pattant ki: tavaly januári adatok szerint az elmúlt évek ösztönző kormányzati intézkedéseinek is köszönhetően 2010 és 2017 között 138 ezerről háromszázezerre nőtt az egynapos sebészeti ellátások száma. A betegeknek az ilyen típusú ellátás előnyt jelent, mivel kisebb megterheléssel jár, kisebb a műtéti seb, kevesebb időt kell a kórházban tölteni, csökken a gyógyulási idő, kevesebb a szövődmények esélye, és kisebb a munkából kiesés időtartama is. Az egynapos ellátás keretében elvégezhető beavatkozások száma a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre bővül, jelenleg már 554 típusú műtét végezhető el itthon ilyen módon. Tavaly előtt a 362 ezer egynaposként is elvégezhető beavatkozás közül 298 ezret végeztek el ténylegesen egynapos ellátás keretében, ezeket 34,4 milliárd forinttal finanszírozták.

A Momentum egy következő programpontja, hogy „Modernizáljuk a mentőautókat és a mentési rendszert”. Nos, az itt leírtak nagyrészt már szintén lezajlottak. A bérekkel kapcsolatban például: 2010 óta a mentőorvosok bruttó átlagfizetése több mint kétszeresére, a mentőtiszteké csaknem kétszeresére, a mentőápolóké szintén kétszeresére, a gépkocsivezetőké bő másfélszeresére nőtt. Ezen felül az elmúlt években harmincegy új mentőállomás épült, továbbá nyolc mentési pont létesült. Száznégy jelentősebb mentőállomást újítottak fel 2010 óta, és ez a program folytatódik. Tavalyelőtt magyar forrásból 193 mentőautót vásároltak a szolgálat részére, amelyeket 2018 második félévére leszállítottak, tavaly és idén összesen pedig további száztizenhét új mentőautó állhat szolgálatba. A beszerzésekkel a 2010 óta vásárolt mentőautók száma 793-ra emelkedik, ami azt jelenti, hogy a futó kocsik mindegyike új, korszerű jármű lesz, hétévesnél öregebb mentőautó csak a tartalékállományban szerepel. Az eszközök tekintetében a teljesség igénye nélkül a legkorszerűbb mentéstechnikai eszközök beszerzésére 2017-ben 1,3 milliárd forintos forrás nyílt meg, tavaly pedig újabb 1,9 milliárd forintos forrást fordíthatott az Országos Mentőszolgálat eszközbeszerzésre, így az új autókba új eszközök is kerültek.

Az „Egészséges ország” tehát ha nem is minden egyes elemében, de nagyrészt a már folyamatban lévő fejlesztésekre épül, így megvalósításuk – ha a Momentum valaha döntéshozói szerepbe kerülne – nem igényelne különösebb erőfeszítést. Azzal a programot kidolgozó momentumosok is tisztában lehetnek, hogy a magyar egészségügyi rendszer átalakítása hosszú évek, évtizedek szisztematikus munkája, talán épp ez az oka annak, hogy a polgári kormány terveit, fejlesztéseit tálalják sajátjukként.

Magyar Hírlap