Az országok kormányzását és fejlettségét értékelő indexek száma az 1990-es évek óta jelentősen megnőtt. Ezek a rangsorok jellemzően a kormányzás egy-egy aspektusát helyezik vizsgálatuk középpontjába, mint például a rendkívül rugalmasan értelmezett sajtószabadság, jogállamiság és demokrácia érvényesülését. A Nézőpont Intézet Jó Kormányzás Indexe nem egy kiragadott értéken keresztül, és nem is egy ideológia-vezérelt mérce alapján, hanem az országok saját korábbi, és egymáshoz képest elért eredményeinek összevetésén keresztül vizsgálta Közép-Európa Baltikumtól délre és Görögországtól északra fekvő kilenc EU-tagállamának 2018-as kormányzási minőségét.
Tanulmányuk a kormányzás három aspektusát – a gazdasági növekedést, a társadalmi jóllétet és a politikai stabilitást – számba véve értékelte a 2018-as év eredményeit. Minden aspektus 5 faktorból (pl. pénzügyi politika, anyagi biztonság, közbizalom) épült fel, a faktorok pedig 3 kvantitatív (pl. költségvetési egyenleg, infláció, munkanélküliségi ráta) és 1 kvalitatív (szakértői értékelés) indikátort tartalmaztak. Az összesen 60 indikátor pontozása során egyaránt támaszkodtunk statisztikai adatokra, közvélemény-kutatási eredményekre, illetve ezen mutatók alakulását kontextusba helyező országszakértői véleményekre.
A 2018-as kormányzati teljesítmények összesített rangsorában Ausztria első helyéhez nem férhetett kétség. Az osztrák kormány teljesítménye ösztönzőleg hathat a közép-európai országok ambiciózus célkitűzéseinek közeljövőben való eléréséhez.
Eredményes évet zárt Csehország is, miután a gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét aspektusaiban második, míg a politikai stabilitás tekintetében harmadik helyen végzett. Magyarország három aspektusból kettőben (gazdasági növekedés és politikai stabilitás), illetve összesítésben is a dobogón végzett.
A gazdasági növekedés aspektusában legeredményesebb Ausztria hosszú évtizedek után, az eredetileg tervezettnél egy évvel korábban elérte a többletes költségvetést, de az államadósság is csökkenő pályára állt. Csehország alacsony, 35 százalékos államadósságához – amelynél a térségben csak a bulgáriai 22,6 százalékos érték alacsonyabb – fegyelmezett költségvetési politika párosult az utóbbi években. A gazdaságpolitika területén térségi szintű problémaként azonosítható a termelékenységet és a munkaerőpiacot is korlátozó munkaerőhiány. Ugyanakkor a fiskális politika minden országban kiegyensúlyozott volt, amit alátámaszt, hogy a költségvetési hiányra vonatkozó bűvös 3 százalékos határt egyik térségbeli kormány sem lépte át.
A társadalmi jóllét rangsorában szintén Ausztria zárt az élen, de a régió egészében fejlődés volt tapasztalható, amelyet az utóbbi évek gazdasági konjunktúrája is támogatott. Az elmúlt évekhez képest kevesebb háztartást veszélyeztet például egy-egy váratlan kiadás, de minden országban javult a közbiztonság, illetve a lakosság által érzékelt környezetszennyezésre vonatkozó mutatók is pozitív irányba mozdultak el. Ausztriát és Csehországot Szlovénia követte, ahol a kormány az oktatáspolitika és a környezetvédelem faktoraiban ért el kiemelkedő pontszámot. Társadalmi jólét tekintetében a V4-ek is figyelemre méltó eredményeket értek el. A visegrádi országcsoport a pontszámok alapján az Európai Unió egyik legbiztonságosabb térsége, ahol a rendőrségbe vetett bizalom és az általános biztonságérzet is fokozatosan javuló trendeket mutat.
2018-ban Magyarország bizonyult a politikai értelemben legstabilabb közép-európai államnak, Ausztriát és Csehországot megelőzve. Ez a kormánypártok zsinórban harmadik kétharmados parlamenti választási győzelme mellett az állami intézményekkel szembeni magas közbizalomnak, illetve a politikai rendszer kiszámíthatóságának legkedvezőbb térségbeli megítélésének volt köszönhető. Az osztrák kormány a döntési hatékonyságot és a váratlan helyzetekre való felkészültséget magában foglaló cselekvőképesség terén zárt a legjobb eredménnyel, míg a cseh kormány a legitimáció faktorában végzett a mezőny élén.
Nézőpont Intézet