A dokumentum szerint Magyarország készen áll a klímaegyezmény aláírására, amennyiben nem az emberekkel, hanem a "legnagyobb klímarongálókkal", azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szennyező országokkal fizettetik meg a klímavédelem árát, hiszen ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból.
Emellett a kormány feltételként nevezi meg azt is, hogy nem emelkedhet a családok által fizetett energia és élelmiszer ára.
A magyar kabinet ragaszkodik továbbá a kohéziós pénzek megtartásához, mert álláspontja szerint nem a szegényebb országoktól, hanem a gazdagabb, nagyobb szennyezőktől kell elvenni a pénzt.
A kormány negyedik feltétele pedig az atomenergia támogatása, mert véleménye szerint e nélkül nem létezik hatékony kibocsátáscsökkentés.
Az MTI birtokába csütörtökön jutott dokumentum leszögezi: Magyarország nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyította klímavédelmi elkötelezettségét, hiszen azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent.
2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az üvegházhatású gáz-kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent. Magyarország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, és haladja meg a bruttó hazai termékének bővülése 2-3 százalékkal az eurózóna átlagos GDP-növekedését, de egyben példamutató gyakorlatot folytat az éghajlatvédelem területén is - áll az előterjesztésben.
Ebben hangsúlyozzák: Magyarország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források. A magyar kormány vállalta, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kíván elérni.
Ezzel szemben - mutat rá a dokumentum - az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai. Az előterjesztés szerint ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség, ami éves szinten a GDP mintegy 2-2,5 százalékát jelenti.
Felhívják a figyelmet arra: Magyarországon az egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is messze az EU átlaga alatt van, egy főre vetítve az EU-ban a 6. legjobb kibocsátási mutató a magyar: 6,3 tonna/fő/év. Ehhez képest a német például 10,94 tonna, a holland pedig 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató.
Kitérnek arra is: Magyarországon az áramtermelés 60 százaléka szén-dioxid-kibocsátásmentes, 50 százaléka származik nukleáris, 10 százaléka megújuló energiából, ebből következően hazánk gond nélkül tudja teljesíteni az Unión belüli 2030-as klímacéljait.
Ezzel szemben - fejtik ki az előterjesztésben - a nemzeti energia- és klímatervek előzetes bizottsági értékelése szerint a jelenlegi trendek és előrejelzések alapján egyes nyugat-európai tagállamok - mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország - a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljaikat.
MTI
