A Tisza Párt 200 ezres adatvédelmi katasztrófája önmagában is súlyos csapás a magát „profinak” hazudó mozgalomra. Azonban a Magyar Nemzethez kiszivárgott belső levelezés ennél sokkal többet leplez le, pánikot, totális alkalmatlanságot, a hatóságtól való rettegést és – ami a legsúlyosabb – a pártelnök nyílt hazugságát.
1. A leleplezett hazugság: az „orosz hekker” mese csődje
Miközben Magyar Péter vasárnap este a Facebookon magabiztosan az „orosz szolgálatok által megrendelt hekkertámadásra” fogta a botrányt, a Tisza Párt saját, belső "APP MENTOR" Signal-csoportjában egészen más zajlott.
Rosta Bendegúz, a párt egyik vezető informatikusa ugyanekkor arról tájékoztatta a tagokat, hogy még vizsgálják, mi történt, és fogalmuk sincs, hogy belső szivárogtatás vagy külső támadás okozta-e a katasztrófát.
A józan ész alapján a következtetés kíméletlen, Magyar Péter úgy hazudott az orosz hekkerekről, hogy arról a saját szakemberei sem tudtak. Egy abszurd mesét talált ki, hogy azonnal elhárítsa a felelősséget magáról és a pártja nyilvánvaló alkalmatlanságáról.
2. Pánik és eltussolás: „vigyázni kell, ki ne derüljön!”
A belső levelezés legárulkodóbb része a pánik és a kármentés valódi célja. A Tisza csapatát nem az érdekelte, hogyan védjék meg a 200 ezer áldozatot. A józan ész és az alapvető erkölcs azt diktálta volna, hogy azonnal figyelmeztessék a híveiket a veszélyekre (adathalászat, csalások).
Ehelyett mit tettek?
Pánikszerű cenzúrát hajtottak végre, Rosta Bendegúz maga intézkedett, hogy a Redditről és a Prohardver fórumáról azonnal eltüntessék az adatszivárgásról szóló bejegyzéseket, mielőtt a magyar közvélemény tudomást szerez róla.
Rettegtek a büntetéstől: Az egyik csoporttag nyíltan leírta, „vigyázni kell, ki ne derüljön”, hogy az adatok már október 5-én kiszivárogtak, mert akkor a NAIH megbüntetheti a pártot az incidens eltitkolása miatt.
A félelmük tehát nem a 200 ezer ember biztonsága, hanem a hatósági felelősségre vonás miatt volt.
3. A totális alkalmatlanság beismerése
A legkínosabb részlet: az adatok valószínűleg már október 5-én kikerültek. Ez azt jelenti, hogy a Tisza Párt „profi” informatikai csapata közel egy hónapig észre sem vette, hogy 200 ezer ember legérzékenyebb adatai szabadon keringenek az interneten.
Ez nevetségessé teszi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát az orosz hekkerek elleni „heroikus küzdelemről”. A valóság nem heroikus küzdelem, hanem totális dilettantizmus: egy hónapig azt sem tudták, hogy kirabolták őket.
Konklúzió: hazugság, alkalmatlanság, árulás
A kiszivárgott chat-beszélgetések megsemmisítő bizonyítékot szolgáltatnak. A Tisza Párt nemcsak alkalmatlan volt megvédeni a híveit, de a botrány kirobbanása után hazugságokkal próbálta félrevezetni a nyilvánosságot, és cinikusan eltitkolta a valós veszélyt a támogatói elől, csak hogy elkerülje a felelősségre vonást.
A józan ész alapján a kérdés már nem az, hogy hibáztak-e, hanem az: hányszor hazudtak még a választóiknak?












