A kormánypárti politikus elmondta: a határozat az Országgyűlés 75 százalékának a támogatását élvezte, sőt európai számítás szerint – a tartózkodó szavazatok figyelembe vétele nélkül – ennél is többen, a T. Ház 83 százaléka támogatta.
A határozat felkéri a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak, utasítson vissza minden nyomásgyakorlási kísérletet, és ne adja át a határőrizet jogát. Továbbá visszautasítja azokat a hazug vádakat, rágalmakat, amelyeket Magyarországgal szemben megfogalmaztak a jelentésben, közölte Kocsis Máté, hozzátéve: a keddi parlamenti szavazáson kiderült, kik azok, akik Magyarország, és kik azok, akik a brüsszeli elit érdekeit képviselik. A Fidesz elítéli, hogy a baloldali pártok ellenezték az országgyűlési határozatot, tette hozzá.
„Magyarország nem hagyhatja, hogy bármilyen, stratégiailag fontos területen jogokat vonjon el Brüsszel” – jelentette ki a frakcióvezető, aki szerint nem ez volt az utolsó támadás Magyarországgal szemben, ezek pedig azért érik az országot, mert más álláspontot képvisel a bevándorlás kérdésében, mint a most még hatalmon lévő brüsszeli elit.
„A jogállamiság alapjait tiporták lábbal”
A sajtótájékoztatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felidézte, hogy a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti (EP) szavazáson figyelmen kívül hagyták a tartózkodó szavazatokat, amivel a jogállamiság alapjait tiporták lábbal. Ezért a kormány még a héten benyújtja az EU luxembourgi bíróságához a keresetét, amelyben annak megállapítását kéri, hogy az EP a dokumentumot érvényesen nem fogadta el.
A tárcavezető szerint ugyanakkor Európában egyre többen ismerik fel az EU egészére vonatkozóan azt a veszélyt, hogy ha egyes országokat politikai különvélemények miatt lehet elítélni, és politikai állásfoglalásokat jogállami köntösben megfogalmazni, akkor az hosszú távon szétverheti az európai együttműködést.
Ezek alapján Gulyás Gergely egész Európa érdekének nevezte, hogy vagy a bírósági eljárás során bizonyosodjon be a szabálytalan elfogadás, vagy pedig a lehető leghamarabb zárják le a Magyarországgal szemben a migrációs álláspontja miatt zajló eljárást.
A bankok jártak jól
A politikusok több kérdést is kaptak azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. Kocsis Máté válaszában kifejtette: a konstrukció megmarad, az erre biztosított állami támogatást csoportosítják át, de állam az otthonteremtésre fordított támogatási rendszerén belül tartja ezt az összeget.
A lakás-takarékpénztárak állami támogatására fordított összeg hatékonyabban elkölthető, ha a csok, azaz a családok otthonteremtési kedvezményének rendszerén belül használják fel – közölte a Fidesz frakcióvezetője, megerősítve: forráskivonásról nincs szó.
Szerinte a lakás-takarékpénztári támogatással sem az otthonteremtés, sem a lakásépítés célját nem érte el a kormány. Hozzátette egyúttal, hogy a kabinet vizsgálja a csok jogosulti körének bővítését.
Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jelenlegi lakás-takarékpénztári szisztémával eddig elsősorban a bankok jártak jól.
CSU és CDU
A Miniszterelnökség vezetőjét arról is kérdezték, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke szerint a Fidesznek nem a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), hanem az AfD a természetes szövetsége. Erre úgy reagált: az Európai Néppártban a Fidesz és a CSU testvérpártok, és nincs okunk szövetségest váltani. Az AfD sokszor próbálta velünk felvenni a kapcsolatot, de mi Bajorországban a CSU-val, szövetségi szinten pedig a CDU-val tartunk kapcsolatot, jelentette ki.
A CSU bajor választási eredményét úgy kommentálta: a bajor szavazatok csaknem 60 százaléka továbbra is „jobbra ment”, csak egy részüket az AfD-re, valamint a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű tartományi pártra adták. Vagyis Bajorország választói közege továbbra is jobboldali, polgári többségű, értékelt.
