A helyben előállított élelmiszer nélkül megfékezhetetlen az afrikai migráció

Strive Masiyiwa Afrika egyik leggazdagabb üzletembere. Londonban él, de most beutazza szülőföldjét, hogy maradásra bírja a fiatalokat, megfékezve a migrációt. „Látjuk, hogy megfulladnak a Földközi-tengeren, gyakran 500-an is hetente, fiatalok, akik Európába tartanak. Ez az én válaszom erre a válságra, hogy azt mondom a fiataloknak, hé, csináljunk valamit, munkahelyeket teremthetünk, vállalkozók lehettek, vagy dolgozhattok vállalkozóknak, nem kell ezt a hihetetlen kockázatot vállalnotok” – fogalmazott az üzletember a közelmúltban.

Kanizsay Endre nemrégiben jött haza Ugandából, ahol növénytermesztésre tanította a helyieket. „A migrációs nyomást csak helyben előállított élelmiszer, illetve bizonyos mértékű egészségügyi ellátás és tiszta ivóvíz biztosításával lehet megakadályozni. Bármiféle segély csak tűzoltás, mindenféle segély, a demokráciaexportról ne is beszéljek. A másik, hogy egy csomó ország esetében segélyfüggőség alakult ki, tehát otthon vannak, és várják a segélyt. Ezért is kell nekünk közbelépni mind oktatási, mind gyakorlati példamutatási szempontból” – mondja a Magyar Afrika Társaság főtanácsadója.

„Halászni tanítani, de hogyan?” – ez volt a címe az afrikai fejlesztésekről rendezett konferenciának a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Ne felejtsük el, hogy a korrupció most nagyon magas a kontinensen az egyik oldalról. A másik oldalról viszont azt látjuk, hogy nagyon sok külső szereplő számára nem feltétlenül elsődleges érdek az, hogy a kontinenst felemelje, hiszen hogyha az afrikai munkaerő képzettsége nő, az afrikai termelői tevékenység színvonala nő, akkor az adott feldolgozói tevékenységeket nem Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában fogják elvégezni, hanem Afrikában is. Ez nyilván érdekeket tud sérteni” – mutatott rá beszédében Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet munkatársa.

Az Afrikáért Alapítvány elnöke az oktatásban vár segítséget Európától. „Migráció mindig volt és lesz is, a kérdés, hogy mekkora hullám lesz. Attól függ, hogy a közjavak, a nemzetközi pénzek hogyan oszlanak meg. Ha nagyobb az egyenlőtlenség, akkor indulhat migrációs hullám Afrikából vagy bárhonnan. Ugyanakkor, ha Afrika valamilyen formában fejlődik, akkor stabilizálódik ez a helyzet” – emelte ki France Mutombo.

Becslések szerint 1960 óta több mint kétezer milliárd dollár fejlesztési segély érkezett Afrikába.