2021. június 25.,
péntek, Vilmos napja

A filozófia tanítója

Magyar Nemzet

2021. május 15., szombat 13:41

Nyelvvizsga-bizonyítványt szkenneltem a minap egy ismerősömnek. Egy középfokút francia nyelvből és egy felsőfokút angolból. Ismerősöm ugyanis doktori iskolába jelentkezik, ott pedig követelmény, hogy a jelentkezési lappal e két dokumentumot is benyújtsa elektronikusan. Így van ez már évek óta idegennyelvi ismeretekben amúgy erősen deficites hazánkban.

PhD, vagyis Philosophiae Doctor, a filozófia tanítója. Karácsony Gergely is az szeretett volna lenni, mielőtt felcsapott botcsinálta politikusnak. De volt egy kis bibi a történetben, mégpedig az, hogy nem éppen kettő, de egy nyelvvizsgája sincs a szerencsétlennek. Így aztán – velem egyetemben – sokan azt sem értik, hogyan kapott diplomát az ezredfordulón, de az aztán végképp felfoghatatlan, milyen pozitív megkülönböztetés – diszkrimináció! – kellett ahhoz, hogy PhD-hallgató, sőt egyetemi adjunktus lehessen. Most pedig a hírek szerint azt akarja ismét elhitetni az ő népével, hogy kellő bölcsességgel és élettapasztalattal rendelkezik a miniszterelnöki hivatáshoz. Pedig egyszer már ebbe belebukott. Ugyanolyan csúfosan, mint a doktori iskolába.

Föltehetjük persze a kérdést, miért ne lehetne valaki nyelvtudás és doktori fokozat nélkül miniszterelnök. Nem volt ez soha előírt követelmény. Barátom mesélte a minap, hogy az ötvenes években édesanyja a nagyapjával sétált a Körös partján, amikor szembejött velük a halász. Köszönj szépen a mérnök úrnak, mondta a kislánynak az apukája. Kisvártatva megjelent a gáton az erdőkerülő. Üdvözöld, kislányom, a doktor urat, súgta halkan az öreg, és megemelte a kalapját. A flancos állami és kormányzati pozíciókban pedig a nép egyszerű gyermekei ültek a Karácsonyék által mostanság is oly bőszen hangoztatott esélyegyenlőség jegyében.

Aztán jött a rendszerváltozás, és felértékelődött az országirányításban is a tudás szerepe. A Nézőpont Intézet felmérése szerint például a magyar választópolgárok nyolcvanhárom százaléka szerint Magyarország mindenkori kormányfőjének tudnia kell angolul. Bár kutatás nem támasztja még alá, de a többség véleménye szerint az sem árt, ha a jelölt ért valamihez. Nem az a baj tehát, hogy Karácsony képtelen volt befejezni a doktori iskolát és nem tudott PhD-fokozatot szerezni, hanem kínos semmittevése a főpolgármesteri székben jelentős kételyeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy konyítana bármihez is.

Nem tisztem vigasztalni őt, de azért elmesélném neki, miért nem lettem én PhD. Ült velem szemben a főiskola párttitkára, mellesleg a legjobb irodalomtanárom, és lelkesülten vázolt föl egy életpályamodellt, eltalálva legtitkosabb vágyamat. – Átmégy az egyetemre, utána beiratkozol PhD-re, ledoktorálsz, közben már itt tanítasz a tanszéken, és akár az utódom is lehetsz. Mindenben segítek neked, cserébe egyetlen dolgot kérek, lépj be az MSZP-be – mondta, és gazdag könyvtárának rejtekéből elővett egy konyakosüveget. Azóta sincs PhD-m, ami jelen esetben csak azért lényeges, hogy Karácsony Gergely is megértse, akkor is lehet valamire nemet mondani, ha történetesen van affinitása az embernek a felajánlott lehetőséghez. De az teljesen érthetetlen, miért jó neki a ripacs Gyurcsány alpári show-műsorában a hasznos idiótát alakítani.

Nem kell ahhoz doktori fokozat, csak egy kis alapvető szövegértési gyakorlat, képesség a sorok közötti olvasáshoz, hogy valaki átlásson Gyurcsány mesterkedésén, amivel régi táskahordozóját rákényszeríti egy három számmal nagyobb kabát felöltésére. Karácsony pedig idétlen vigyorgással próbálja leplezni zavarát, amikor jön vele szemben a gáton az igazi miniszterelnök, ő meg azt se tudja, hogyan köszönjön neki.

Gajdics Ottó

Magyar Nemzet