Ha a nyelvvizsga már most feltétele lenne a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre, vagy főiskolára – mondta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Magyar Hírlapnak.
Berényi Milán szerint ha rövidtávon nem sikerül javítani ezen az arányon, legrosszabb esetben ki lehetne tolni egy-két évvel a felvételhez szükséges nyelvvizsga követelmény hatálybalépésének 2020-as dátumát.
Egy másik megoldás lehetne a szakember szerint, ha a diplomamentő programhoz hasonló felvételi-mentő programot indítanának az érintettek számára, például a nyelviskolák bevonásával.
A Magyar Hírlap szombati cikke arra is rámutat, hogy egy kutatás szerint a felsőoktatásba felvett összes tanuló körében 2007 és 2016 között negyvenről ötvenöt százalékra nőtt a nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. A felsőoktatásban tanulók közül a gimnáziumban érettségizettek jóval nagyobb arányban rendelkeznek nyelvvizsgával, mint a szakgimnáziumban végzettek.
