A 136 évvel ezelőtti szegedi árvízre emlékeztek

1879. március 12-én éjjel kettőkor öntötte el a Tisza Szegedet. A város történelmének legnagyobb árvize után az újjáépítés nemzetközi összefogás segítségével jöhetett létre. „Körülbelül hatezer ház volt Szegeden akkor, és mivel alföldi város lévén nagyrészt vályogból épültek a házak, ez az árvizet nem bírta. A hatezer házból pár száz maradt épen, amik kőből épültek, téglából, illetve amik a város magasabban fekvő részein voltak. Ez a város magasabban fekvő része, az ősi belváros, a szegedi vár és a palánkváros környéke” – mondta Kószó Kristóf, a Magyar Cserkészszövetség V. Dél-alföldi kerületének szervezője.

Az emléknapot XI. alkalommal szervezte meg a Magyar Cserkészszövetség és a Szeged-Belvárosi Plébánia. „Maga az esemény olyan, amit érdemes felidézni, és főleg ami utána jött. Egy fél világ összefogott, hogy Szegedből Szeged legyen, és talán szebb is. A másik az, hogy a cserkészeknek kell valami olyan példa, hogy hogyan lehet összefogni, egy szebb világot építeni. Akár a saját kis világukat, akár abban, amiben élnek, egy országot vagy egy várost. És erre éppen Szeged példakép és példamutató” – fogalmazott Gyulay Endre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye nyugalmazott megyés püspöke.

Az egész napos rendezvényen árvízkiállítással és gyerekeknek szóló programokkal várták az érdeklődőket. „Ez az esemény Szeged történetét nagyban meghatározta, gyakorlatilag az egész város romba dőlt, és az újjáépítésnek szerettünk volna emléket állítani, ami egy olyan széles körű összefogás keretében jött létre, amibe az európai nagyvárosok és egész Magyarország is beszállt. Ezt az összefogást szerettük volna ismét megvalósítani a program megszervezésével, hiszen harminc önkéntes, és több száz segítő dolgozik kisebb-nagyobb csoportokban november óta azon, hogy ez az emléknap létrejöhessen” – mondta Bibok Ágnes, a Magyar Cserkészszövetség V. Dél-alföldi kerületének másik szervezője.

Forrás: Hír TV