Mit jelent az mRNS technológia, kell-e félni a koronavírus elleni oltástól, és mi köze van mindennek a rákkutatáshoz? Erről beszélgetett többek között Velkovics Vilmos műsorvezető a vakcina kifejlesztésében is fontos szerepet vállaló Pardi Norberttel, a Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzorával.
A rák gyógyítása mellett más betegségek kezelésében is kulcsfontosságú lesz a jövőben, hogy a miként lehet az mRNS-t, a messenger RNS-t hasznosítani. Pardi Norbert professzornak is kulcsszerepe volt Karikó Katalin mellett abban, hogy sikerült ezt az mRNS-t a vakcinába „belecsempészni”
– vezette fel a témát Velkovics Vilmos műsorvezető, majd arra kérte a kutatót, hogy magyarázza el, hogy miként is fejti ki ez a technológia a hatását.
Pardi Norbert erre elmondta, hogy ennek a technológiának az elterjedésének korábban két fő akadálya volt: az egyik, hogy a sejtekbe bejutó RNS-t a szervezet idegen anyagként érzékeli, egy nagyon heves immunreakciót vált ki ellene. Az ilyen RNS-t pedig nem lehet terápiás célra alkalmazni, mivel heves gyulladást vált ki. A másik gond pedig az volt, hogy el kellett azt érni, hogy a szervezetben fellelhető úgynevezett erenázok ezt az RNS-t ne bontsák le azonnal, hanem legalább pár napig ki tudja fejteni a hatását, terápiás elem legyen – hangsúlyozta a kutató.
A műsorvezető ezt követően arra volt kíváncsi, hogy mit csinál a szervezetünkkel az oltás. Beépül—e a DNS-ünkbe, hiszen sokan ettől tartanak
– hangzott el a kérdés.
Erre a kutató azt válaszolta, hogy ez egy tévhit, nem történik semmi ilyesmi.
Miután az RNS a szervezetünkbe kerül, terápiás fehérjéket képez, ez a koronavírus elleni vakcina esetében a tüskefehérje, elindul egy immunválasz, az RNS pedig lebomlik, „miután elvégezte a dolgát”
– mutatott rá Pardi Norbert.
A biokémikus a mutációkra is kitért. A brit mutációról megjegyezte, hogy az bár gyorsabban terjed, nem rezisztensebb a neutralizáló ellenanyagokkal szemben, így nem fog komolyabb problémát okozni. Majd kiemelte, hogy
mindazok az állítások, amelyeket az oltást ellenzők hangsúlyoznak nélkülöznek minden tényszerűséget.
Azonban arra még nem tudnak a kutatók sem pontos választ adni, hogy a vakcina mennyi ideig nyújt védettséget, mivel a kutatások harmadik fázisa csak az év második felében kezdődött. De a legutóbbi becslések szerint ez 3-4 hónap lehet – húzta alá.
A beszélgetésből kiderült, hogy az egyetemen is kidolgoztak egy oltási rendet, így ott is először az egészségügyis munkatársak kapják meg a vakcinát. Így a kutatónak ki kell várnia a sorát, hogy megkaphassa a koronavírus elleni oltóanyagot.
Teljes beszélgetés:
Hír TV