Dr. Berta Gyula, immunológus és tüdőgyógyászt telefonon kapcsoltuk, aki elmondta, hogy szeretné eloszlatni azt a tévhitet mely szerint, aki különböző légúti megbetegedésben szenved az fogékonyabb a vírussal szemben. Ez nem így van, ezen eseteknél a betegség lefolyása lehet súlyosabb. A vírus intersticiális tüdűgyulladást okoz, mely már korábban is ismert volt, azonban a vírus hatására nagyobb felületen jelentkezik a tüdőben megnehezítve a szervezet oxigén felvételét, ezért van szükség adott esetben lélegeztetőgép használatára. Vannak, akiknél súlyosabb esetben maradandó károsodást is képes okozni a vírus a tüdő szöveteiben.
Korábban szó esett arról, hogy nem vette komolyan a koronavírus-járvány lehetséges veszélyeit az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, ami nagyban hátráltatta az uniós tagországok védekezését is a járvánnyal szemben.
A felvezető videóban elhangzottakra a szakember elmondta, megvan annak a lehetősége, hogy állatról emberre, majd emberről emberre terjedjen a vírus. Egy légúton terjedő járvánnyal szemben sokkal nehezebb a védekezés. Hogy mire számítanak a hazai járványügyi szakemberek, valamint a további korlátozások lehetőségeiről és a jelenlegi korlátozások hatásáról is kifejtette a véleményét a Magyarország élőben extra vendége.
Európában minden állam és a világon is szinte mindenki próbálja a saját alkotmányos szabályaival megfékezni a járvány terjedését. Van, aki nem ezzel foglalkozik és 10 éve folyamatosan azt mantrázzák, hogy veszélyben a magyar demokrácia - vélekedett Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
„Azt láthatjuk hogyha Európán belül maradunk, hogy minden államban az intézkedések ugyanabba az irányba mutatnak. Vannak eltérések, hogy ki-ki a saját alkotmányos rendjével összhangban hogyan vezette be ezeket. Tipikusan a mi térségünkben, a mi régiónkban, Közép-Kelet-Európában van alkotmányos szabályozása ezeknek a rendkívüli jogi rendeleteknek, itt tipikusan ezek kerültek bevezetésre.”
HírTV