Asszonyok álmában síró babák

A gyászban minden normális. A lényeg átélni, és nem elmenekülni az érzésektől. De hogyan lehet ép ésszel tudomásul venni, megérteni és elfogadni? Szülőként nagyobb sorscsapás nem érheti az embert, mint az, amikor a gyermekét kíséri. Valahogy úgy lenne az élet elhordozható, hogyha a bejöveteli és a kimeneti sorrend ugyanaz lenne. Amikor ez megváltozik, tehát nem azok mennek el előbb, akik hamarabb érkeztek ebbe a világba, az nagyon nehezen elviselhető teher. Olyan jellegű trauma, mintha az én egy darabja halt volna meg. Ennek az iszonyatos fájdalomnak a feldolgozásához egy gyászrítust kell véghezvinni, hogy legyen értelme tovább élni, hogy az ember ne betegedjen, ne haljon bele a gyermeke halálába.

Műsorunkban megszólal Singer Magdolna, aki gyásztanácsadóként segíti a magzataikat, újszülött babáikat elveszítő édesanyákat. A vigasztalhatatlan szomorúságban gyógyító hatású, ha van kivel megosztani a bánatot. Magdolna a gyógyító beszélgetésekben hisz. Közel harminc megsebzett anya történetéről írt könyvet, sorstársaknak. Szekeres Erzsébet az egyik szereplő a könyvben a harminc anya közül. Öt gyermekét temette el. A veszteségeit mégis képes volt alkotásra fordítani, átalakítani a saját fájdalmát, megdolgozni a válságot önmagában. Ma több mint hatszáz embernek nyújt ezáltal fizikai, egzisztenciális, lelki biztonságot és támaszt szerte az országban.

Némethné Tóth Szilvia evangélikus teológus, lelkigondozó. A gyermekonkológián kezelt gyermekek és szüleik között teljesít lelkigondozói szolgálatot. Nem tanácsot ad, mert azt nem lehet. Azt tanulta, hogy mindenki a saját életének a legjobb szakértője. Ő csak az anyával tart. De soha nem gyorsabban, és soha nem mögötte kullogva, hanem megtalálva az ő ritmusát.

A Lelkünk rajta november 27-i adása.