Az UNESCO világörökségi bizottsága rijádi ülésszakán vette fel a ma már múzeumként, emlékhelyként és emberi jogi központként működő ESMA-t a világörökségi listára mint "az emberiség számára kiemelkedő értéknek számító" helyszínt.
Az egykori Buenos Aires-i Haditengerészeti Műszaki Főiskola az argentin katonai diktatúra egyik leghírhedtebb börtöne és vallatóközpontja volt. Az ESMA épületeiben kialakított börtönben a junta mintegy ötezer ellenzőjét tartották fogva hosszabb-rövidebb ideig 1976 és 1983 között, sokan nem élték túl a kínzásokat.
"Az ESMA az államilag támogatott terrorizmus legrosszabb arcát mutatta meg. Az emlékét meg kell őriznünk, hogy Argentínában senki se felejtse el vagy tagadja az ott elkövetett borzalmakat" - mondta videoüzenetében Alberto Fernández argentin elnök.
Az elnök kedden New Yorkban, az ENSZ 78. ülésszakán tartott beszédében is méltatta az UNESCO döntését.
"Azzal, hogy aktívan megőrizzük ezt az emléket, amelyet egyesek le akarnak tagadni és el akarnak törölni, megakadályozzuk hogy ez a fájdalom megismétlődjön. Ezekkel az emberiesség elleni bűnökkel szemben a mi válaszunk nem a bosszú, hanem az igazságszolgáltatás" - mondta Fernández az ENSZ Közgyűlésésén.
Jogvédő csoportok szerint a véres katonai diktatúra vezetői mintegy 30 ezer ember eltűnéséért - valójában meggyilkolásáért - tehetők felelőssé. Az elhurcoltak között volt számos várandós nő is, akik a kínzóközpontokban voltak kénytelenek megszülni gyermeküket. A katonatisztek rendszeresen elrabolták a fogságba ejtett vagy kivégzett másként gondolkodók gyerekeit, akiket gyakran a diktatúrához kötődő, vagy a junta ideológiáját valló családok neveltek fel a sajátjukként, megfosztva őket személyazonosságuktól.
"Ez a nemzetközi elismerés határozott válasz azoknak, akik tagadják vagy el akarják bagatellizálni az állami terrorizmust és a diktatúra bűntetteit" - mondta Horacio Pietragalla Corti, az emberi jogokért felelős argentin miniszter.
A miniszter is egyike azoknak, akiket csecsemőkorukban elvettek a szüleiktől és hamis személyazonossággal neveltek fel. Később ő lett a 75. unoka, akinek a személyazonosságát az eltűnt gyermekeik után kutató anyacsoport, a Madres de Plaza de
Mayo munkájának köszönhetően sikerült visszaszerezni. A csoport 133 unokát talált meg genetikai elemzéssel.
Argentína minden más latin-amerikai országnál többet tett a diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárása érdekében. A 2000-es évek eleje óta már csaknem 300 bírósági eljárás indult a diktatúra idején elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények ügyében.
Borítókép: Shutterstock
