„A január végi próbálkozás az egy sokkal inkább tipizálható cselekmény, véleményem szerint az olyan jellegű incidensek várhatóan meg fognak ismétlődni, hiszen lehet nem lehet mindig összetrombitálni több száz ember egy helyre és gyerekeket, csecsemőket, nőket oda terelni a határhoz, de kalandvágyó férfiak lesznek mindig is és ezek amikor visszapattintják őket határról, gyakorlatilag megvonják a vállukat és mondják, hogy a legközelebbi turnussal jönnek megint.”
- fogalmazott Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
„Aki egy határszakaszhoz ér és az Schengeni határnak minősül, az nyitvatartási időben, a kijelölt határátkelőhelyen, a megfelelő papírokkal, a megfelelő anyagi háttérrel az úti cél megjelölésével bejuthat abban az esetben ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak a schengeni zónába.”
- hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.
A bevándorlók valószínűleg tisztában voltak vele, hogy hajnalban nincs nyitva a röszkei határátkelőhely. Éppen emiatt próbáltak meg ekkor illegálisan bejutni Magyarországra. Azonban a felkészült határvédők ismét helytálltak. A 2015-ös röszkei csata helyszíne újra fontos színtér lett.
A magyar határhoz érkező migránskaravánt teljes biztonsággal kijelenthetjük, hogy úgynevezett NGO-k vagyis civilnek hazudott álcivil szervezetek koordinálták. Teljesen egyértelmű, hogy viszonylag ritkán jut eszébe 700 embernek, hogy egyszerre vonuljon a kerítés egy bizonyos pontjához.
A bevándorlás ma a világ legjövedelmezőbb biznisze. A migrációs nyomás pedig egyre növekszik.
Hír TV
