A legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács hétfőn törölte el az énekesmadarak kegyetlen és egyes fajokat kihalással fenyegető vadászati módszert, amelynek létét az indoklás szerint nem igazolja pusztán az, hogy tradicionális. A testület szerint a madarak ragasztóval való léprecsalása ellenkezik az Európai Unió jogszabályaival is.
Márciusban az Európai Unió Bírósága is az uniós joggal ellentétesnek minősítette a természetvédők által barbárnak tartott szokást.
A lépvesszős vadászatot főleg Franciaország délkeleti részén gyakorolják, ahol erős ragasztóval, például enyvvel kennek be faágakat, amelyekre ráragadnak a kisebb madarak. Az így elfogott madarakat étkezési célokra használják, vagy arra, hogy nagyobb madarakat csalogassanak oda velük a puskás vadászathoz.
A lépvesszős vadászat betiltását francia természet- és állatvédő szervezetek kezdeményezték azzal érvelve, hogy nem csak engedélyezett fajok esnek bele a csapdába, hanem védett madarak is, például rigófélék, másfelől a módszer sok kínszenvedést okoz az állatoknak.
A francia vadászszövetség a módszer további engedélyezését sürgette ott, ahol úgymond hagyománya van annak.
Más dél-európai országok már korábban betiltották a lépvesszős madárvadászatot, miután az Európai Unió Bírósága elmarasztalta őket.
Az Európai Unió már 1979-ben betiltotta a módszert kegyetlensége miatt, egyedül Franciaország kapott felmentést egy 1989-es megállapodásban azzal a feltétellel, hogy csak "szelektíven, ellenőrzött módon és korlátozott számban" alkalmazzák a gyakorlatot.
A kivétel évi 42 ezer madár lépvesszővel való elejtését engedélyezte Franciaországnak, madárvédelmi aktivisták szerint azonban az országban évente 150 ezer madár esik áldozatul a nem szelektív vadászati módszereknek, köztük a lépezésnek.
Emmanuel Macron francia elnök tavaly nyáron már felfüggesztette a lépvadászatot az Európai Unió Bíróságának döntésére várva.
MTI
