Ünnepi ülést tartott a református egyház

Orgonaszó kíséretében vonultak be az egyházi és világi méltóságok a templomba a Magyarországi Református Egyház Zsinatának ünnepi ülésére.

Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a reformáció a magyar nemzet életének része, nemzettudatának támasza, amelynek célja, hogy az emberek javára váljon. „Ötszáz évvel ezelőtt a reformáció azt üzente a világnak, hogy az embert nemcsak a fejlődés és a javak birtoklása teszi boldoggá. Közös életünk épületének szilárdsága és az emberiség javának keresése valami mástól függ” – fogalmazott az államfő.

Papp László polgármester beszédében a város és a reformáció kapcsolatát emelte ki. Mint mondta, Debrecen a reformáció kezdetétől máig meghatározó szellemi, lelki centruma a magyar protestantizmusnak. „Az itt gyökeret eresztő, majd az 1567-es zsinattal Debrecenben megalapított magyar református egyház meghatározó erővel vállalt szerepet városunk és hazánk sorsának alakításában” – jelentette ki.

Fekete Károly tiszántúli püspök köszöntőjében az egyház közösségéről beszélt, amely „összekapcsol bennünket ötszáz és négyszázötven évvel ezelőtt élt hitvalló őseinkkel, és ez a közösség kapcsol össze bennünket ma is egymással”. Hozzátette: az akkori tanok mind a mai napig érvényesek. „A lelkészképzésből törölhetetlen az a szókészlet, fogalomtár, amelyet a II. helvét hitvallás hordoz. Meghatározza a gondolkodásmódunkat, azokhoz a fő témához való hozzáállásunkat, amelyek összekötnek a keresztyén felekezetekkel általában is” – hangoztatta a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

Az ünnepi alkalmon felvették a Magyarországi Református Egyház részegyházai közé a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetségét, valamint a Luxemburgi Magyar Protestáns Egyesületet. A református ünnepi nap délutánján úrvacsorás istentiszteletet tartottak a város főterén.