Az újonnan felfedezett 52 koporsót 10-12 méter mély sírgödrökben találták a Kairótól délre, a híres ötezer éves lépcsős Dzsószer-piramis lábánál fekvő ősi temetőben, ahol több mint 100 érintetlen szarkofág és sok istenszobor feltárásával a 2020-as esztendő legjelentősebb régészeti felfedezését tették tavaly. Az újonnan talált szarkofágok az Újbirodalom idejéből (i.e. 1550-1070) származnak.
A most megtalált halotti templomot Nerit királynő, II. Teti, az óbirodalmi hatodik dinasztia első fáraójának felesége tiszteletére építették - közölte Zahi Havasz híres egyiptomi ókorkutató, a feltárást végző egyiptomi régészcsoport vezetője. A templomnál rábukkantak három téglalerakatra is.
Találtak egy négy méter hosszú és egy méter széles papiruszt is a tulajdonos nevével és szövegekkel a halottakat az alvilágban útbaigazító Holtak könyvéből. Felszínre kerültek szobrok, sztélék, játékszerek, fából készült csónakok és halotti maszkok is az Újbirodalom korából.
Zahi Havasz szerint ez az első eset, hogy 3000 évesnél régebbi koporsókat tártak fel Szakkarában, és a felfedezés új információkkal szolgál a térség történetéről az Újbirodalom idején.
Az egyiptomi hatóságok már a 2020-as év felfedezésének bejelentésekor hangoztatták, hogy Szakkara még távolról sem fedte fel minden titkát. A régészek egyebek közt egy nagy koporsógyártó műhely felfedezését remélik a közeljövőben.
A műemlékvédelmi minisztérium szerint eddig csak 1 százalékát tárták fel Szakkara kincseinek.
MTI
