Moszkva és Helsinki is kap egy-egy magyar csodazongorát

Bogányi Gergely nem talált kedvére való zongorát, ezért maga tervezett egyet. A hangszer nemcsak  külalakjában, hanem hangzásában is eltér a többitől. „Ez egy más típusú hang [amelyet a hangszer kiad – szerk. megj.], egy picit erősebb, tisztább, hosszabb lecsengési idővel, ami minden zongorista álma” – fogalmazott a Hír TV-nek a zongoraművész.

A Bogányi-zongora sorozatgyártását az állam összességében több száz millió forinttal támogatta. A gyártó cégben a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művész maga is érdekelt, de a kft.-ben megfordult Járai Zsigmond volt jegybankelnök felesége és egy korábbi államtitkár is. Az állam nemcsak szponzorként, hanem vevőként is feltűnik, amikor tíz hangszert vásárol a társaságtól.

„Akkor, amikor a Bogányi-zongorát támogatjuk, ennek a létrehozását támogatjuk, akkor egyszerre iparfejlesztést támogatunk Magyarországon, így is mondhatjuk, hogy magyar innovációt támogatunk és a magyar zongoraművészet erősítését” – hangsúlyozta Balog Zoltán humánminiszter.

A zongorákból a Művészetek Palotája, az Erkel Színház, a pécsi Kodály és a debreceni Kölcsey Központ, a Pesti Vigadó és a Zeneakadémia kap egyet-egyet. Jut egy moszkvai és egy helsinki akadémiának, egy további hangszer sorsáról a külügyminisztérium dönt. Az első elkészült zongora a Budapest Music Centerhez került.

„Már jó pár dzsesszzenész játszott rajta, nagyon szeretik, mert nagyon erős, jóval erőteljesebb hangja van, emiatt a furcsa lemez miatt, ami a húrok alatt van, ez egy kompozit anyagból készült. Kicsit azt mondtam, olyan, mintha erősítve lenne. A dzsessz, az egy olyan műfaj, ahol szeretik a zenészek, ha egy picit erősítve van a zongora” – jegyezte meg Gőz László igazgató.

A Bogányi-zongora 200 ezer euróba, több mint 60 millió forintba kerül. Eddig kettő kelt el belőle, de a gyártó cég szerint hatalmas rá az érdeklődés.