"Még minket is meglepett, megkora volt a növekedés mindössze 30 év alatt" - kommentálta az eredményeket Thomas Slater, a brit Leedsi Egyetem glaciológusa.
Akiket a gleccserek látnak el ivóvízzel vagy akiknek a téli tengeri jég védi a part menti házait a viharoktól, azok számára a helyzet régóta egyértelmű, ma azonban már a fagyott világtól távol élőknek is kezdi felkelteni a figyelmét - tette hozzá.
A Déli-sarkvidéken, Grönlandon és a magas hegységekben olvadó jég annyi vízzel növelte a globális tengerszintet ebben a három évtizedben, hogy az átlagosan 3,5 centimétert emelkedett.
A hegyvidéki gleccserek az éves jégolvadás 22 százalékát tették ki, ami azért feltűnő, mert a hegyi jégfolyamok csak nagyjából egy százalékát teszik ki a szárazföldi jégborításnak a professzor szerint.
Az Északi-sarkvidék nyári tengerijég-olvadása is új rekordokat közelít: több mint negyven év műholdas felvételei alapján tavaly a második legkisebb kiterjedésű volt. Ahogy a tengeri jég eltűnik, a helyén maradó sötét vízfelület elnyeli a napsugarakat ahelyett, hogy visszaverné őket a légkörbe, mint a világos jég. Ez az úgynevezett arktikus amplifikáció, ami még jobban növeli a térség hőmérsékletét.
A világ légkörének hőmérséklete körülbelül 1,1 Celsius-fokkal nőtt az ipari forradalom előttihez képest, az Északi-sarkvidék melegedési üteme azonban az utóbbi 30 évben több mint kétszerese volt a globális átlagnak.
A brit kutatócsoport 1994 és 2017 közötti műholdas adatok, helyszíni mérések és számítógépes modellek alapján azt kalkulálta, hogy az 1990-es években a Földön évente átlagosan 800 ezer, míg legújabban 1,2 millió köbkilométer jég olvadt el.
MTI
