Különleges leletek az útépítésen

A késő bronzkori leletek között fiatal férfiak és nők, valamint gyerekek maradványait fedezték fel a régészek. A szakemberek szerint egy 2800 évvel ezelőtti sajátos temetkezési szokásnak az emlékére találtak rá.

„Nem teljes vázak vannak ebben a leletegyüttesben, hanem vázrészek. Az a legnagyobb dilemma ezzel kapcsolatban, hogy miért látjuk. Az eltemetés egy adott aktusban, egy adott időpillanatban történik, a maradványokat valószínűleg másodlagosan manipulálják, ami azt jelenti, hogy kihantolhatják a maradványokat és újratemetik. Ez drasztikus eljárás lehetett anno, de ez egy korabeli temetési szokásnak a maradványa lehet. Nincsenek a csontokon olyan sérülés nyomok, amelyek hadi sérülésre utalnak” – ismertette Pópity Dániel ásatásvezető régész.

A leletek vizsgálata után kiderült, hogy nem járvány végzett velük. Mivel az elhunytak nem egy időben vesztették életüket, és vélhetően az akkori szokások, hiedelmek miatt temették újra őket, a lelőhelyük nem tekinthető tömegsírnak.

„Február óta folyamatosan itt dolgoznak a kollégák. Azt kell tudni, hogy ez hatalmas terület, összesen harmincötezer négyzetméteres ez a bánya, illetve az úthoz kapcsolódó rész, amelyet fel kell tárni. Mostanra több mint húszezer négyzetméter feltárása történt meg. Elsősorban a bronzkorból, őskorból, rézkorból kerültek elő leletek” – mondta Lajkó Orsolya, a múzeum régészeti osztályának vezetője.

Fogas Ottó múzeumigazgató bízik abban, hogy „ezzel a lelettel is közelebb jutunk a megoldáshoz és a megfejtéshez is, hogy milyen olyan temetkezési szokást használhattak, amely miatt nem találjuk őket a különböző régészeti lelőhelyeken. A leletek be fognak kerülni a múzeumba, meg lesznek mosva, antropológusok meg fogják őket vizsgálni.” Az eredmények után kiállítás, illetve publikáció formájában a nagyközönség számára is megismerhetők lesznek a most talált leletek – ismertette a Móra Ferenc Múzeum igazgatója.

Magyarország más területein eddig két esetben bukkantak hasonló sírhelyekre.