A busójárás hagyománya a XVII. század végére nyúlik vissza, a Mohácsra betelepült sokácok hozták magukkal. A legenda szerint a helyiek ijesztő maszkokkal űzték ki a törököket a városból, ennek azonban nincs történelmi alapja.
– Tizenöt éve álmodok arról, hogy valamikor ezt lássam, vagy legalább húsz éve. Megérte és örülök. Nagy élmény ez nekem.
– Látom, fényképezkedik is a busókkal.
– Miért ne? Hát azt is elviszem…” – fogalmazott a forgatag egyik résztvevője.
A busójárás 2009-ben került fel az UNESCO szellemi világörökségének listájára, 2012 óta hungarikum.
„Csütörtökön kezdjük az egészet, kisfarsangkor – akkor egyszer összegyűlünk délelőtt, van egy kis italozás, és utána délután elindulunk. Ez egészen keddig tart” – árulta el Szalai Imre busó.
Becslések szerint mintegy százezer vendég volt az idén a busójáráson. A szervezők szerint ennél több ember már nem is tudná élvezni a télűző farsangot, mert a város szűk utcáinak véges a befogadóképességük.
 |
| Fotó: Újvári Sándor / MTI |
„A hosszú téli esték után kiszabadulnak az emberek, mindenhonnan az országból és külföldről, nemzetközi színtérről is érkeznek vendégek, akkor ugye hatalmasra duzzad a város lélekszáma” – nyilatkozta Vikár Csaba szervező.
A busójárás hagyományosan a keddi felvonulással ér véget. Ilyenkor a busók még egyszer végigjárják a várost, akkor már lényegesen kevesebb turista előtt.
 |
| Fotó: Ruzsa István / MTI |
Bejelentkezés Mohácsról 15 órakor:
