Nagyvázsonyban sokan foglalkoznak marhával, az állatokat együtt legeltetik a szabadban. Van, aki a szürke marháit egész évben kint tartja.
„Negyven-ötven kilométerre sőt még hatvanra is elhajtunk lábon, gond nélkül, úgyhogy kutyákkal, lóháton, kocsival, mikor hogy, de ezek ezt bírják nagyon. A hajtást. Hát, valamikor több száz kilométerre elhajtották őket, azt is bírták” – mesélte Kiss János marhatenyésztő.
Amíg jó az idő és találnak élelmet a marhák, addig kijárnak velük. A hagyomány szerint azért Szent Mihály napján hajtják vissza az állatokat a falvakba, mert ehhez a naphoz kötődött régen a gazdasági év fordulója.
„Nekünk még van kint gulyánk a Kab-hegy alatt, akik, ugye, tavasztól őszig folyamatosan kint vannak és legelnek, ők például csak novemberben jönnek haza. Az első hó környékén szoktak hazajönni, a csorda, az ugye, reggel kimegy, este hazajön. A gulya, az viszont kint szokott lenni nálunk a Kab-hegyen, és ez a 80 családnak a közös tehénállománya” – fejtette ki Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere.
Nagyvázsonyban szüreti mulatságot is tartanak a hétvégén. A településen nagy hagyománya van a lótartásnak is, ilyenkor a mulatság idejére kocsi elé fogják a lovakat.
