Az Földet körülvevő ózonréteg az 1970-es években kezdett vékonyodni. A tudósok világszerte megkongatták a vészharangot, hogy felhívják a figyelmet egyes vegyi anyagok ózonkárosító hatására. Ennek eredményeként az északi félteke fölötti égbolton 2030-ra teljesen helyreállhat az ózonréteg, az Antarktisz fölül pedig 2060-ra szintén eltűnhet az ózonlyuk. A déli félteke fölötti ózonréteg a század közepére gyógyulhat be - hangzott el hétfőn egy quitói konferencián.
Az ENSZ jelentését társelnökként jegyző Paul Newman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető Föld-tudósa hangsúlyozta: ha tovább folytatódott volna az ózont károsító anyagok légkörbe jutása, annak komoly következményei lettek volna, de ezt sikerült megállítani.
A földi légkör felső rétegében az ózonpajzs védi a bolygót az ultraibolya-sugárzástól, amely számos problémát okoz, bőrrákot vált ki és károsítja a terményeket.
Az ózonréteget az ember által előállított klór-fluór-karbon (CFC) vegyületek pusztítják. A világ országai 1987-ben, a montreali jegyzőkönyvben foglalt egyezményben állapodtak meg arról, hogy kivonják ezeket a káros anyagokat az ipari termelésből és mással helyettesítik őket. Az egyezmény hatását négyévenként vizsgálják fölül egy konferencián, amelyet ezúttal Equadorban rendeztek meg.
Az ózonréteg károsodása a kilencvenes években ért a tetőfokára, amikor a teljes ózonpajzs 10 százaléka eltűnt. 2000 óta azonban évtizedenként 1-3 százalékkal ismét gyarapodik - közölte Newman.