80 éves a Budaörsi repülőtér

SZP, 2017. június 20., kedd 23:11, frissítve: szerda 00:56
Kötelékrepüléssel ünnepelték a Budaörsi repülőtér nyolcvan évvel ezelőtti megnyitását. A légikikötő jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában van, a Magyar Repülő Szövetség üzemelteti, felújításához több milliárd forintra lenne szükség, mivel a füves futópálya alatt lévő vízelvezető Zsolnay porcelánból készült, ezért ipartörténeti emléknek számít.

Ez az ország legrégebbi nemzetközi kisgépes repülőtere, 1937-ben nyílt meg. Ma már nem fogadnak nemzetközi járatokat, a kifutót és a hangárokat főleg a magyar repüléstörténet otthonaként tartják számon.

„Úgy gondolom, a magyar nyelv kevés ahhoz, hogy szavakba öntsem, mennyire büszke vagyok arra, hogy az alapítvány megengedte nekem, hogy ezen a nyolcvanadik születésnapon ezzel a csodálatos repülővel részt vegyek az emlékrepülésen” – mondta Szakács Gábor pilóta.

A pilóták szerint az újjáépített gépekkel ugyanolyan biztonságos repülni, mint a modernebbekkel, csak kevésbé komfortosak. Sajtos Zoltán, a Goldtimer Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta: „A mai világban, amikor Airbus vagy Boeing repülőgépen ül az ember, igazából már nem is érzi azt, hogy repül, hiszen egy nagy csőben ül, ahol rajta kívül több száz ember van. Ezekkel a gépekkel viszont a fenekén, a kezén, a szemén, az arcán érzi az ember a repülést, hiszen a kisgépeknek a nagy része nyitott kabinos. Ez teljesen olyan, mint a hősidőkben, a húszas, harmincas években. Az ember része a levegőnek.”

Annak ellenére, hogy a légi forgalom jóval csekélyebb, mint nyolcvan évvel ezelőtt, a Budaörsi repülőtér máig is őrzi hírnevét nemzetközi viszonylatban. A Liszunov–2 típusú repülőgépet, amelyből ez az egyetlenegy darab van a világon, egy alapítvány újította fel. A Li–2 újjáépítésével nemzetközi hírnevet szerzett a lelkes restaurátorcsapat. Nem csak széppé varázsolják, hanem működőképessé is teszik a rájuk bízott gépeket. Küldetésüknek tartják, hogy minél többen megismerjék a magyar repüléstörténetet.

Hajdu Károly, az alapítvány létrehozója kijelentette: amíg nem létezett a Budaörsi repülőtér, addig nem volt igazi nemzetközi repülőtér Magyarországon. „A mátyásföldi kis tér volt. Csak egy-két külföldi gép ment oda. Itt, Budaörsön lett az első igazi nemzetközi repülőtér, gyönyörű hangárral és egy nagyon szép Bauhaus-épülettel. Ez a magyar polgári repülés bölcsője.”

A géprestaurátorok azt szeretnék elérni, hogy a Budaörsi repülőtérre költözzön a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum repülőgép-gyűjteménye, ahol interaktív kiállításokkal várnák a látogatókat.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés