Taroltak a kormánypárti politikusokhoz köthető klubok

Mint a tao-rendszer bevezetése óta mindig, idén is a felcsúti sportszervezet kapta a legtöbb támogatást a társasági adókedvezményből. Pedig az NB I-ből a másodosztályba csúsztak vissza. A milliárdokból kerti tóra is futja, csak parkosításra több mint 600 milliót költenek. A top 10-es listán második a Tállai András NAV-elnökhöz köthető Mezőkövesd.

„Gyanúra ad okot, különösen a labdarúgó-ágazatban az, hogy néhány olyan labdarúgócsapat, például egyébként a felcsúti labdarúgócsapatot támogató-működtető helyi utánpótlás-nevelő alapítvány, valamint a Mezőkövesd és Kisvárda labdarúgócsapata, olyan kimagasló, aránytalanul nagy összegű támogatásban részesül, amit nem feltétlenül tudunk az adott csapatoknak a sportbéli teljesítményével, tradícióival, hírnevével, népszerűségével alátámasztani” – mondja Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője.

A Pilisi Labdarúgó Klub idén már 700 millió forint tao-támogatással számolhat, ami több mint hússzorosa a tavalyi 25 milliónak, és majdnem kétszázszorosa a 2014-es 3 milliónak. A klub sportcsarnokot és két szabadtéri futballpályát építene – nem csak a tao-támogatásból.

„Néhai Csernai Pál, aki arról volt híres, hogy a Bayern Münchennek ő volt az edzője, meg sok-sok klubnak, ez egy pilisi születésű, lakosú ember volt, és majd közel, tehát forintba átszámítva 220 millió forintot hagyott Pilis városára hagyatékként, és az volt a hagyatékban benne, hogy kulturális és sportcélúra lehet fordítani ezt a pénzt. Az MLSZ, amit jóváhagyott egymilliárd valahányszázezer forint, ebből a csarnok tudna felépülni, és a két külső pálya tudna felépülni” – nyilatkozott a tervekről Lengyel Zoltán, a klub titkára.

A sportközgazdász szerint a tao-rendszer bevezetése hasznos a sportéletnek, főleg a kis klubok fejlesztéseihez jött jól a pénz. De a rendszernek hátrányai is vannak. „Ugye, amit én mondtam, ez a piramis alja, a piramis tetején viszont folyamatosan olyan beruházásokat látunk, amelyek lehet, hogy egyébként szakmailag indokoltak, viszont mégis a közvélemény számára azt sugallja, hogy ebben a rendszerben alapvetően nem szakmai, hanem más módon döntik el azt, hogy milyen támogatások érvényesülnek, nyilván kapcsolati tőke, politikai tőke alapján, és ez nagyon sokat árt a rendszer hírnevének és egyáltalán a rendszer megítélésének” – véli Szabados Gábor sportközgazdász.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Kisvárdája kapta a negyedik legnagyobb támogatást. Több mint félmilliárd forint jutott nekik, aminek egy részét csarnoképítésre költik.