Kulcsár Győző az 1964-es, az 1968-as és az 1972-es ötkarikás játékokon csapatban szerzett aranyérmet, Mexikóvárosban egyéniben is diadalmaskodott. Az 1972-es müncheni játékokon és négy évvel később Montrealban egyéniben bronzérmet nyert. Csapatban háromszoros világbajnok, továbbá két világbajnoki ezüst- és négy bronzérem tulajdonosa, többszörös országos bajnok.
„Tized másodpercenként kell hozni egy döntést, hogy szúrjak vagy védjek, vagy támadjak, vagy elmeneküljek, és ezeknek a döntéseknek az összes következményét egyedül nekem kell viselni. Tehát az ember hozzászokik ahhoz, hogy döntést hozzon, és a döntés összes konzekvenciáját fölvállalja, és a következő döntésnél egy fokkal talán okosabb lesz” – vázolta korábban Kulcsár.
Sportolói pályafutását követően, 1979-ben főtitkárként irányította a Magyar Vívó Szövetséget, majd hat éven keresztül szövetségi kapitányként dolgozott. 1986-ban Olaszországban vállalt munkát, ott is olimpiai bajnokot nevelt. Hazatérése után a Honvéd szakosztályának mestereként az ő tanítványa volt Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó. Legutóbbi nagy sikerét Szász Emesével érte el, aki Rióban nyert aranyérmet. Azon kevesek közé tartozott, aki nem csak versenyzőként, de edzőként is a csúcsra ért.
„Tipikusan olyan ember, aki ízig-vérig becsületes, nem magamutogató, egy szerény ember volt. Ha az utcán ment, ha véletlenül nem ismerték fel, az nem véletlen, mert nem szerepelni akart, és tulajdonképpen, ha lehet valakiről azt mondani, hogy jó ember, őróla azt lehet mondani. Tudott szeretni és őt pedig muszáj szeretni, mert olyan volt” – emlékezett az egykori sportoló barátja, Kamuti Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes vívó.
2004-ben a Nemzet Sportolójává választották. Példaértékű életútjának köszönhetően több állami kitüntetés mellett megkapta a Prima Primissima Díjat és a Pro Urbe Budapest díjat is. Betegségét mosolyogva, a rá jellemző elegáns könnyedséggel viselte. Kulcsár Győző 77 éves korában szerda este hunyt el.
