70 éves Fazekas László, aki segített volna, de nem hívták

– Említette, hogy három-négy évente jár haza Magyarországra. Amikor itthon van, és találkozik a régi játszótársakkal, milyen emlékek jönnek elő? Egyáltalán: hogyan gondolok vissza a régi évekre?
– Természetesen mindig nagyon jó érzés itthon lenni, de kintről is igyekszem nyomon követni a történéseket, például hogy az Újpest hogy áll. De az a hab a tortán, amikor itthon vagyok, hogy a régi játszótársak között lehetek, akikkel rengeteg sikert elértünk. Általában amikor hazajövök, akkor azt figyelem, hogy ki mennyire változott meg ahhoz képest, ahogy emlékeztem rá. Persze mindig megy a sztorizgatás, hogy mik történtek régen, ezek éltetik az embert, mert ezeket senki nem tudja elvenni tőlünk, örökké megmaradnak. Csodálatos húszéves pályafutás van mögöttem, és maradéktalanul elégedettek lehetünk.

A kilencszeres bajnok köszöntése 70. születésnapja alkalmából. Fazekas László Nyilasi Tibor és Dunai II Antal társaságában

– Többször említette, hogy örökké fájó pont lesz az életében, hogy sem az Újpest, sem a válogatott élére nem hívták. Mit gondol, ez miért lehetett így?
– Azoktól kellene megkérdezni, akik így döntöttek, hogy miért nem kellettem. Amikor nekünk megengedték, hogy Nyugat-Európába menjünk focizni, akkor azzal a céllal kaptuk meg az engedélyt, hogy amit ott tanulunk, azt utána itthon, a magyar foci érdekében hasznosítsuk. Én 1980-ban mentem ki Belgiumba, azóta is ott élek. Magamba szívtam a nyugati mentalitást, és kész voltam továbbadni. 1986-ban voltunk kint utoljára vb-n. Mindenféle külföldi edző kapott azóta lehetőséget. Nekem megvan az UEFA-edzői diplomám, edzősködtem Belgiumban, és ugye magyarul is beszélek. Ráadásul mivel én nem ismertem senkit, nálam mindenki tiszta lappal indult volna. Nincs azzal probléma, hogy nincs rám szükség, ha jól mennek a dolgok. Ha így lenne, akkor nem kellene változtatni, de mivel nem jól mentek, és ma sem mennek jól, nem értem, hogy miért maradt el a megkeresés. Ha valaki közel nyolcszáz mérkőzést játszott pályafutása során, az olyan vak nem lehet. Én mindig azt mondtam: szavakkal meg ígéretekkel tele van a padlás. Eredményt kell letenni, hogy azok beszéljenek helyettünk.

– Milyen változtatások kellenének a magyar futballban? Például a szövetségi kapitányi poszton szükséges a változás?
– Vannak bizonyos kritériumok, amelyek alapján egy edző munkáját értékelik. Ilyen szempontból kellene Bernd Storck munkáját is osztályozni. Jól állította össze a csapatot? Értem itt ezalatt például, hogy mindenki a saját posztján játszott-e, hogyan nyúlt bele a mérkőzésekbe, egységes-e a csapat. És persze az eredmények – ezekért az edző a felelős. Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy egy szövetségi kapitánynak egyben jó pszichológusnak is kell lennie, mert a válogatottnál nincs idő erőnlétet és technikát fejleszteni. Nem véletlen, hogy a legtöbb nemzeti csapat élén idősebb szakember van. Magyarországon a játékosok fejben nincsenek ott. A másik fontos dolog pedig az őket befolyásoló környezet. Ha nem jó irányba terelik őket, akkor mellékvágányra kerülnek, és emiatt nem lehet hosszú távon eredményt elérni.