2024. 05. 03. Péntek Tímea, Irma napja
Jelenleg a TV-ben:

Napindító

Következik:

Napindító 09:30

Mielőbb szabadulnának a britektől

2016. június 25., szombat 19:41, frissítve: vasárnap 08:19

Mielőbb szabadulnának a britektől az Európai Unió alapítói és vezetői. Nem tűrik, hogy Nagy-Britannia húzza az időt, noha ehhez joga van. Egyre több brit rémül meg az uniós tagság elvesztésétől. Már több mint 1,2 millióan csatlakoztak ahhoz a petícióhoz, amely újabb népszavazás kiírását követeli. Érik az Egyesült Királyság szétszakadása is, London független városállamként maradna tagja az EU-nak. Nagy-Britanniából távoznának a skótok és az írek is.

Az Európai Unió hat alapító országának, Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Hollandiának, Belgiumnak és Luxemburgnak a külügyminiszterei Berlinben egyeztettek két nappal a brit népszavazás után.

„Európa jövőjére kell összpontosítanunk. A britek döntése után az ország távozásával kapcsolatos tárgyalásokat meg kell kezdeni az 50. cikkely alapján. Egyetértettünk abban, hogy a tárgyalásnak a lehető leghamarabb meg kell kezdődnie, nem lóghat a levegőben, hogy Európa jövőjéért dolgozhassunk” – mondta a vendéglátó német külügyminiszter.

Az EU alapszerződésének 50. cikkelye kimondja, hogy ha egy tagállam ki akar lépni, akkor két éve van a távozásra. A szakítást csak a tagállam kezdeményezheti, az unió ilyenkor nem léphet. Így a britek nyugodtan húzhatják az időt, a tárgyalásokkal várhatnak októberig, a Konzervatív Párt akkor választaná csak meg David Cameron miniszterelnök utódát.

„Az Egyesült Királyság bevonásával meg kell szerveznünk az elválást, de szabályos módon, a szerződésekben megfogalmazott szabályokkal összhangban” – hangoztatta a francia elnök, akinek nőtt a súlya a brexittel.

A görög miniszterelnök a britek kiválásáért az Európai Unió vezetőit okolja.

„Ha valakit okolni akarunk az eredményért, akkor először az európai vezetőkre kell tekintenünk, akik különböző sebességű Európát teremtettek, egy névleges uniót a tagállamok közti tényleges szolidaritás nélkül” – így Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök.

A brit hullámot a szlovák szélsőjobboldal vezetője lovagolta meg elsőként. Marián Kotleba is népszavazást írna ki Szlovákia uniós tagságáról.

„A brit népszavazás megmutatta, hogy a nemzet akarata és a politikai csoportok kívánalma az unió elhagyására vonatkozóan nem egy demokráciaellenes vagy radikális, fasiszta dolog. A népszavazás megmutatta, hogy ez egy legitim akarat, egy legitim politikai cél, amelyért megéri harcolni. Ezért én, mint a Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke bejelentem, hogy hétfőtől aláírásokat fogunk gyűjteni a petíciónkhoz, és népszavazást követelünk Szlovákiában az unió elhagyásáért” – mondta Marián Kotleba, a Mi Szlovákiánk elnöke.

A dominóhatás Franciaországban és Hollandiában is érvényesülhet. Az EU létjogosultságát megkérdőjelező pártok mindkét országban népszavazást sürgethetnek a brit referendum eredményén felbuzdulva.

Mindenki nyugodjon meg!

Nyugalomra intett az MKB Bank vezetője a brexittel kapcsolatban. Sándor Benedek a Hír TV-nek azt mondta: csak később fog kiderülni, hogy milyen hosszú távú következményei lesznek pontosan a kilépés melletti népszavazásnak.

„Az bizonyos, hogy az angol gazdaságra nézve ennek a döntésnek lesznek hatásai. Ugye az azonnali piaci reakciókban is látjuk: a font nagyon nagy mértékben leértékelődött, a dollár jelentősen erősödött a világ többi devizájához képest, a svájci valuta, a svájci frank is jelentősen erősödött. Egyelőre ez egy rövid távú átrendeződés, és még egyszer azt gondolom, hogy egy pici visszarendeződés után a következő hónapokban látjuk majd tisztán a képet” – közölte a Hír TV-vel Sándor Benedek.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!