Ultimátumot kaptak a lengyelek az Európai Bizottságtól
2017. július 26., szerda 17:36, frissítve: szerda 18:09
„Így hal meg a demokrácia” – ilyen transzparenssel tüntettek a napokban lengyel ellenzékiek az úgynevezett igazságszolgáltatási reform ellen. A tüntetők azért tiltakoztak, mert a reform keretében felmentenék a legfelsőbb bíróság tagjait, és csak azok maradhatnának a helyükön, akiket az igazságügyi miniszter elfogad. Másrészt felmentenék az igazságszolgáltatási tanács tagjainak többségét is – az új tagokat már nem a szakmai szervezetek, hanem a parlament alsóháza választaná meg.
A tüntetők szerint a kormány ezzel saját befolyása alá vonná az igazságszolgáltatást, és gyakorlatilag ettől tart az Európai Bizottság is. A testület ezért a legerősebb szankciót helyezte kilátásba Varsó ellen, ha valóban felmentik a legfelsőbb bíróság tagjait.
„A bizottság ajánlásaiban arra kéri a lengyel hatóságokat, hogy ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyekkel felmentik vagy kötelezően nyugdíjazzák a legfelsőbb bíróság tagjait. Ha mégis ilyen intézkedéseket hoznak, akkor a bizottság készen áll arra, hogy azonnal megindítsa a hetes cikkely szerinti eljárást” – közölte a bizottság első alelnöke.
Az eljárást szakértők az EU atomfegyvereként is emlegetik. Ezt az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén vetik be, és végső soron akár fel is függeszthetik Lengyelország szavazati jogát az Európai Tanácsban. Igaz, az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges.
A bizottság egyúttal újabb ajánlásokat küldött Varsónak, és egy hónapot adott az aggályos kérdések rendezésére. Cáfolta ugyanakkor azokat a híreket, miszerint egyszerre indítanák meg a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelország és Magyarország ellen.
„Ez a híresztelés teljes képtelenség, teljes képtelenség. Soha nem folytatnék politikai játszmákat, és nem kapcsolnék össze országokat. Ez képtelenség. Mi egyenként vizsgáljuk az országokat, nem kombinációban” – tette hozzá Frans Timmermans.
A lengyel kormány zsarolásnak nevezte a brüsszeli bejelentést. Szerintük az új törvények összhangban vannak a lengyel alkotmánnyal, és mindössze az a céljuk, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyabb, a bírák pedig elszámoltathatóbbak legyenek.
A Brüsszel által kifogásolt négy törvény közül kettőt a lengyel államfő, Andrzej Duda is megvétózott.
