Az orosz alkotmánynak megfelelőan Misusztyin május 7-én, rögtön Putyin ötödik elnöki beiktatását követően a kormányával együtt lemondott, de ügyvezetőként folytatta tevékenységét. Miniszterelnöki jelölését az alsóház pénteken, moszkvai idő szerint 14 órakor fogja megvitatni. Ezt megelőzően a jelölt felkeresi mind a négy parlamenti frakciót.
Az 58 éves Misusztyin először azt követően lett miniszterelnök, hogy elődje, Dmitrij Medvegyev 2020. január 15-én bejelentette kormányának lemondását. Ez három órával azt követően történt, hogy Putyin elnök elmondta beszédét a Szövetségi Gyűlésben (a parlament két háza előtt). Az alsóház másnap 383 támogató szavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadta a döntést.
A közgazdaságtudományi doktorátussal rendelkező, technokratának tekintett Misusztyin 2010 és 2020 között vezette a Szövetségi Adóhivatalt. A kormányzatnál 1998-ban kezdett el dolgozni, de a magánszektorban is tapasztalatot szerzett.
A kormány vezetését a koronavírus-járvány kezdetén vette át. Putyin május 6-án megfogalmazott értékelése szerint a hatóságok munkája "kielégítő eredményt hozott mind a koronavírus elleni küzdelem, mind a gazdaság szempontjából". Azt mondta, hogy a kormányzat a "különleges hadművelet" - az ukrajnai háború - 2022. februári kezdete óta "általában véve sikeresen" birkózott meg az új kihívással.
A módosított orosz alaptörvény értelmében a kormányfőt az elnök nevezi ki, miután a duma jóváhagyja a jelöltségét. Az új miniszterelnök legkésőbb egy héttel a kinevezése után benyújtja az elnöknek a szövetségi végrehajtó szervek felépítésére vonatkozó javaslatait.
A kormányfő 14 napon belül a benyújtja az alsóháznak a miniszterelnök-helyettesi és a szövetségi miniszteri posztokra szóló jelölését. Kivételt képeznek a "biztonsági blokk" és a külügyi tárca vezetői, akikre külön eljárás vonatkozik.
A parlament alsóháza egy héten belül dönt a kormányfő által benyújtott jelöltekről, akiket azután az orosz elnök nevez ki. A védelmi minisztérium, a Szövetségi Biztonsági szolgálat (FSZB), a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a rendkívüli helyzetek minisztériuma és a külügyminisztérium vezetőjét a felsőházzal folytatott konzultációt követően nevezi ki az elnök. A jelöltek először az illetékes szakbizottság előtt jelennek meg, majd a testület véleménynyilvánítását követően az összes szenátor szavaz.
Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke korábban kijelentette, hogy az erőszakszervezetért és a diplomáciáért felelős tárcavezetők jelölése május 15-én történhet meg.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij
MTI
