A legrosszabbkor jött a gazdasági háború az Egyesült Államokkal a török gazdaságnak. A líra árfolyama március közepe óta zuhan és épp erősödni kezdett, amikor a török acélipari termékekre kivetett amerikai büntetővám mellé a washingtoni vezetés újabb szankciókkal fenyegette meg Ankarát, amely válaszul amerikai termékekre vetett ki büntetővámot. A törökök jelentős része az állami ellenőrzés alatt álló török sajtóból tájékozódik, így sokan Amerikát hibáztatják az elmérgesedett viszonyért.
„Nem aggódok emiatt, mert a kormány intézkedett. Ezek a fenyegetések ugyanakkor spekulatív támadásokhoz vezethetnek” – mondta egy bankár.
A kereskedelmi adok-kapok azért kezdődött, mert a török kormány nem hajlandó szabadon engedni egy amerikai lelkészt, akit két éve tiltott politikai szervezetek támogatásának vádjával zártak börtönbe.
„A külügyminiszter úrral együtt világosan jeleztük az álláspontunkat a lelkész szabadon engedésével kapcsolatban. A török kormány tagjai ellen már szankciókat vezettünk be, de további lépéseket tervezünk, ha nem engedik ki” – jelentette ki Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.
Törökország a NATO tagja, így a Trump-kormány Európa és Kanada után ismét egy szövetségese ellen alkalmaz kereskedelmi szankciókat.
„Ez egy trend folytatása, már az ez előtti kormányok is előszeretettel alkalmaztak kereskedelmi szankciókat külpolitikai célokból. Kevesebbe kerül, és kevesebb rombolással jár mint a háború, és sok gazdasági kárt lehet okozni elég gyorsan” – fogalmazott egy biztonsági elemző.
Erdogan török elnök a New York Timesban megjelent cikkben üzente meg Donald Trumpnak, hogy ha nem változtat a politikáján, Törökország új szövetségeseket keres.
