A görög kormány továbbra is különhajókkal fuvarozza el a menekülteket a keleti görög szigetekről, hogy csökkentse a helyiekre nehezedő nyomást. Egy-egy hajó 2500 menekültet is szállíthat, év eleje óta már 630 ezren érkeztek illegálisan Európába.
A tömeges migráció miatt most először tartottak olyan tanácskozást az Európai Unió kül- és belügyminiszterei, amelyen a nyugat-balkáni országok, valamint Törökország, Libanon és Jordánia képviselői is részt vettek. Az EU külügyi főképviselője szerint a válság enyhítéséért rendezni kell a szíriai konfliktust, emelni kell a Törökországnak, Libanonnak és Jordániának nyújtandó támogatásokat, támogatni kell a tranzitországokat, jobban kell védeni az unió külső határait. Hozzátette: a menekültstátusra nem jogosultakat ki kell toloncolni a kontinensről.
„A mostani találkozón azt az üzenetet kaptuk a nyugat-balkáni országoktól, akár EU-tagok, akár nem, hogy hajlandóak egy sokkal jobb együttműködésre. Ez egy új politikai akarat, amit az EU bátorít és üdvözöl” – közölte Federica Mogherini, az EU külügyi főbiztosa.
Mindez azonban egyelőre csak elmélet – a gyakorlatban a menekültválság legnagyobb terhét Németország viseli, ahova továbbra is özönlenek a menekültek. A német kancellár szerint a valódi menekülteket továbbra is szívesen fogadják. Egyúttal azonban a teher igazságos elosztását kérte az uniós tagállamoktól.
„Egy Európai Unió vagyunk. Már a kilencvenes évek elején kifejeztük a szándékunkat arra, hogy legyen közös európai menekültrendszer. Ezt rögzítettük a lisszaboni szerződésben, az EU jelenleg is érvényes szerződésében. Tehát nem engedhetjük meg, hogy csak négy vagy öt ország viselje a terhet, és kínáljon menedéket a menekülteknek, miközben a többiek csak nagyon keveset tesznek” – fogalmazott Angela Merkel.
Németországban egyre többen elégedetlenek Merkel menekültpolitikájával: egy aktuális felmérés szerint a németek hetven százaléka szerint több migránst nem szabadna befogadni az országba.
