A cikk nem huny szemet Gyöngyösi és pártja múltja felett, amikor úgy fogalmaz: ő „a szélsőjobboldalinak, néha neonácinak is tekinthető Jobbik egyetlen képviselője”, aki mégsem csatlakozott az olasz Liga párt Identitás és Demokrácia nevű szuverenista csoportosulásához, sem a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének csoportjához – vagyis azokhoz, akik von der Leyen Európai Bizottsága ellen szavaztak.
A lap itt felidézi az Adnkronos olasz hírügynökségnek adott Gyöngyösi-interjút, amelyben a jobbikos politikus azt állítja, hogy pártja már nem szélsőjobboldal, hanem a „jobbközép”, és hogy ezt az evolúciót mintha még mindig nem érzékelnék jól Magyarországon kívül. A cikk szerzője a politikus angol nyelvű Wikipédia-oldala alapján leírja, hogy Gyöngyösi gyermekkorát Irakban, Egyiptomban, Afganisztánban és Indiában is töltötte, majd korai közgazdászi karrierjét és pártbéli felfutását ecseteli. A Messaggero kiemeli, hogy Gyöngyösi kezdetben a korábbi pártvezető, Vona Gábor asszisztense volt, és Vona épp nemrégiben hagyta el a Jobbikot.
Az olasz lap a Le Figaro egyik régebbi cikkét felidézve emlékeztet arra is, hogy Gyöngyösi Márton 2012-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy azt javasolta, Magyarországon vegyék nyilvántartásba a zsidó származásúakat, különösen a kormányban és a parlamentben jelenlévőket. Az akkor országgyűlési képviselő Gyöngyösinek az izraeli–palesztin konfliktus – a Le Figaro szerint – alkalmat kínált arra, hogy szerinte felmérjék a zsidó származású emberek számát, „akik bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Magyarország számára”.
A Visegrád Post nemzetközi portál francia nyelvű kiadása hosszú interjút készített Azbej Tristan államtitkárral, aki az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felel a magyar kormányban.
Azbej szerint: „Magyarország keresztény ország, kereszténydemokrata kormány vagyunk”, és a magyarok egymásután háromszor adtak bizalmat az ezt a hitvallást képviselő, kétharmados parlamenti többségnek.
„Sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kereszténység a legüldözöttebb hit a világon” – mondja –, „miközben a 2015-ös migrációs hullám közelebb hozta a régiónkhoz a konfliktusterületek humanitárius katasztrófáit.”
A magyar kormány úgy döntött, hogy nemcsak a biztonság gondolatát és európai elkötelezettségét tartja szem előtt, hanem megpróbál segítséget nyújtani a migrációt kibocsátó területeken is a helyreállításhoz. Az államtitkár szerint a kereszténydemokrácia lényege elsősorban nem a hit, hanem a keresztény kultúra védelme, a keresztény társadalmi tanítások elfogadása – az emberi méltóság, a család, a szomszédság iránti szolidaritás, a szubszidiaritás.
Az osztrák Tagesstimme cikkben számol be arról, hogy november 26-án Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy rangos és három napon át tartó, a keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferenciát nyitott meg. Ez a maga nemében már a második konferencia, az elsőre 2017-ben került sor, emlékeztet a portál. Az esemény célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a kormányokat, a kormányzati és a nem kormányzati szervezeteket annak érdekében, hogy közösen válaszokat és megoldásokat keressenek a keresztények üldözésére.
A statisztikák szerint az egész világon hite miatt üldözött minden öt emberből átlagosan négyen keresztények, idézi az írás a magyar kormányfő szavait, aki Európát viszont kritizálta, hogy mindeközben „hallgat”. Orbán pozitív példaként említette a Hungary Helps Programot, amelynek keretében Magyarország segíti az Irakban és Szíriában élő keresztény közösségeket.
