Trump erőteljesebben lépne fel Észak-Korea ellen
Donald Trump a felsőház száz tagját invitálta a Fehér Házba. Az észak-koreai helyzet súlyát mutatja, hogy a hasonló tanácskozás nagyon ritka. Inkább az amerikai elnök és kormánya tagjai látogatnak a Capitoliumba, hogy a törvényhozókat tájékoztassák.
„Észak-Korea a föld legveszélyesebb pontja. Kim Dzsongun egy veszélyes és kiszámíthatatlan diktátor, aki sajnos jelentős nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik” – jelentette ki Ted Cruz, Texas állam republikánus szenátora, aki azt nem részletezte pontosan, hogy miről tájékoztatta őt és társait Donald Trump.
A sajtó szerint az elnök azt a feltételrendszert ismertethette, amelynek teljesülése esetén megindítja a támadást Phenjan ellen.
„Bátorító, hogy azokról a lépésekről is hallottunk, amelyek a Kína-probléma megoldására vonatkoznak. Kína az utolsó támogatója az észak-koreai rezsimnek, az ő támogatásuk nélkül semmilyen diplomáciai erőfeszítés nem lesz sikeres” – nyilatkozta Chris Coons demokrata szenátor az egyetlen hatalomról, amely képes befolyást gyakorolni a Kim Dzsongun vezette rezsimre. Kína máris tett egy lépést, visszafogta észak-koreai üzemanyag exportját. A kontinensnyi ország ugyanakkor Oroszországgal együtt – elveti a katonai fellépést és nem támogatja az amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer dél-koreai telepítését sem. Utóbbira Kína hadgyakorlatokkal és új fegyverek tesztelésével készül válaszolni. Első repülőgéphordozó anyahajójukat is a napokban állították hadrendbe.
„A kínai haderő továbbra is tartani fog éles lőszeres hadgyakorlatokat és tesztel katonai eszközöket a nemzeti biztonság és a regionális béke és stabilitás megőrzése érdekében” – mondta Yang Yujun, a Kínai Védelmi Minisztérium szóvivője.
Dél-Koreában sem örül mindenki az amerikai rakétáknak, amelyek a tüntetések ellenére napokon belül rendszerbe állhatnak. Közben zajlik a nagyszabású amerikai-dél-koreai hadgyakorlat is.
A Hír TV-nek nyilatkozó szakértő azonban fegyveres konfrontációra egyelőre nem számít a felek között. „Itt azért nagyhatalmi érdekek is keményen vannak, az Egyesült Államoknak az érdekei, Kínának az érdekei konfrontálódnak egymással. Igazság szerint az, hogy ebből tényleges háború legyen, senkinek sem érdeke” – mondta Csoma, aki szerint érdekes megnézni Dél-Korea reakcióit és hogy milyen a közhangulat. „Ha megnézzük a dél-koreai sajtót, alapvetően háborús retorikáról, háborús helyzetnek a közelségéről sem beszélhetünk Dél-Koreában” – véli Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének vezetője.
Közben a kelet-ázsiai országban beindult az elnökválasztási kampány. A választáson több olyan ellenzéki politikus is esélyes a győzelemre, aki az északkal szembeni határozott fellépést elutasítva párbeszéddel és gazdasági kedvezményekkel csökkentené a háborús feszültséget.