II. János Pál szent én pedig az ördög vagyok- így viccelődött Ferenc Pápa a repülőgépen, ami Vilniusba vitte, amikor egy fotóstól egy az elődjéről szóló könyvet kapott. Litvániában utoljára katolikus egyházfő II. János Pál személyében járt, 1993-ban.
A három balti ország közül csak Litvánia katolikus, Lettország és Észtország többségében evangélikus. Vilniusban a reptéren tömeg fogadta Ferenc Pápát, aki a litván államfőtől vette át a szabadság harangja kitüntetést, amelyet 100 éve az Amerikában élő litvánok alapítottak
Az egyházfő bírálta azokat az országokat, amelyek azt hirdetik, csak mások kiutasításával lehet biztonságot és a kultúra fennmaradását garantálni.
Litvániában a pápa ellátogat az egykori KGB főhadiszállásra, ami ma a megszállás múzeumaként működik és imát mond a vilniusi gettó területén, ahonnan 200 ezer zsidót deportáltak a második világháború alatt.
A 4 napos baltikumi körút kezdetén a Szentszék történelmi jelentőségű megállapodást jelentett be. A Vatikán és Kína arról egyezett meg egymással, hogy a katolikus egyházfő elismeri a jóváhagyása nélkül kinevezett 7 püspököt. A Vatikán szóvivője szerint az egyezség 30 év és 3 egyházfő munkájának az eredménye.
„A megállapodás célja, nem politikai, hanem pasztorális. Ez azt jelenti, hogy a Kínában élő híveknek olyan püspökeik lesznek, akik a pápa alá tartoznak, de ugyanakkor a kínai hatóságok is elismerik őket” – mondta a vatikáni szóvivő.
A kínai katolikus egyház még a 13. században jött létre. De 1951-ben a kommunista párt megszakította a diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal és létrehozta az állami felügyelet alatt működő egyházat, és ragaszkodott a püspökök kinevezéséhez. A pápához hű hívek csak üldöztetés árán gyakorolhatták vallásukat. A mostani megállapodás utat nyithat a diplomáciai kapcsolatok felvétele és Ferenc pápa kínai látogatása előtt.
